A venezuelaiak jobban aggódnak a hiperinfláció, mint Donald Trump fenyegetései miatt
Az amerikai haditengerészet fenyegető jelenléte és a beígért amerikai katonai csapás egyelőre nem izgatja annyira a venezuelaiakat, mint az árak folyamatos és drasztikus emelkedése. Az országban tombol a hiperinfláció, bár egyelőre még nagyon messze vannak attól, hogy megdöntsék az argentin világcsúcsot.
Donald Trump amerikai elnök fokozza a nyomást az országra, hogy távozásra bírja Nicolás Madurót: amerikai erők gyülekeznek a térségben, figyelmeztették a légitársaságokat, hogy tekintsék lezártnak Venezuela légterét, és a CIA is engedélyt kapott ottani akciókra.
A technológiai startupoknak hatalmas üzlet az amerikai elnök Venezuelával folytatott drogháborúja, betegre keresik magukat a drogcsempészek elleni küzdelemben, maguk a venezuelaiak azonban a külső fenyegetés helyett egyelőre leginkább amiatt aggódnak, miből engedhetik meg maguknak az idei karácsonyt a száguldó hiperinfláció közepette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint
az infláció az idén 270 százalékos lesz, a legmagasabb a világon;
áprilisban még „csak” 180 százalékos rátát prognosztizált a szervezet.
Jövő év végére azonban az előrejelzés szerint a fogyasztói árak 682 százalékkal emelkednek. Az argentin világcsúcsot nem fenyegeti, ami 20262,8 százalék volt 1990 márciusában, de ez a venezuelaiakat egy csöppet sem vigasztalja.
Kéthavi fizetés egy karácsonyfáért
A Wall Street Journal helyszíni beszámolója szerint a hárommillió lakosú Caracasban tele vannak ugyan a bevásárlóközpontok, de a teljes havi fizetést elviszik a karácsonyi ajándékok és díszek. A Kanadából importált fenyőfákat 300 dollárnak megfelelő összegért árulják – a legtöbben csak fele ennyit keresnek havonta.
Az élelmiszerboltok kínálatára sem lehet panasz, a szokásos karácsonyi menühöz szükséges termékek azonban majdnem kétszer annyiba kerülnek, mint tavaly. Egy 50 colos kínai televízió 400 dollárnak megfelelő összegbe kerül.
Az emberek csak beszélnek és beszélnek és beszélnek, de semmi sem történik. Mi csak várjuk a karácsonyt
– mondta a tudósítónak az amerikai fenyegetésekről egy háztartásbeli asszony.
Maduro azt ígéri, hogy nem megy sehová
Ez a 28 millió lakosú ország paradox valósága: megpróbálni fenntartani a normális élet érzetét egy olyan helyen, ahol gyakoriak az áramkimaradások, és hetente csak néhány napig folyik a víz a csapból.
Maduro 13 éves uralmát
- politikai elnyomás,
- választási csalási vádak
- és rossz gazdálkodás
jellemezik, ami miatt 7-8 millió ember menekült el az országból.
A 63 éves elnök szinte naponta szerepel a televízióban, kereskedelmi kiállításokat látogat, népszerűsíti az idegenforgalmat, és azzal henceg, hogy a kormánya milyen erőfeszítéseket tesz az új iparágak fejlesztésére, amelyek majd kompenzálják a létfontosságú olajszektor összeomlását.
Azt is szinte naponta hangsúlyozza, hogy nem tervez távozni, hiába állítják Washingtonban, hogy meg vannak számlálva a napjai.
A hiperinfláció aggasztja a venezuelaiakat
Utóbbiban reménykednek a venezuelaiak is: az Andrés Bello Katolikus Egyetem friss felmérése szerint 80 százalékuk szerint szükség lenne a kormányváltásra. A külföldi katonai beavatkozást azonban a Datanalisis közvélemény-kutatása szerin csak 23 százalékuk támogatja.
A politikai és a biztonság nem tartozik számukra a legfontosabb problémák közé, a gyenge gazdaság, az alacsony bérek és a infláció annál inkább, derült ki a felmérés eredményéből.
A szigorú amerikai szankciók miatt
gyors ütemben gyengül a venezuelai bolivar értéke a feketepiacon,
ahol már 370 bolivart kérnek egy zöldhasúért, szemben a 249-es hivatalos átváltási árral.
A caracasi jegybank adatai szerint a november közepéig körülbelül 70 százalékot gyengült a bolívar az amerikai dollárhoz képest, naponta egy pontot veszítve az értékéből, emlékeztetett a CNN.
Importra szorul az ország élelmiszerből
Az ENSZ szerint Venezuela hagyományosan nem önellátó élelmiszerből, így importra szorul, amelynek a finanszírozásához külföldi devizára van szüksége.
Ezen a téren egyelőre nem áll rosszul az ország, a Trading Economics adatai szerint a külföldi devizatartalék 13,4 milliárd dollárra nőtt októberben; egy évtizede azonban sokkal nagyobb, 22,1 milliárd dollár volt.
