Márciusban aligha lesz bővítés
Tovább csúszhat Románia és Bulgária belépése a schengeni zónába, mivel Németország és Franciaország szerint a két balkáni állam még mindig nem készült fel teljes egészében. „Még karácsony előtt írtunk egy levelet francia kollégámmal arról, hogy a csatlakozásukat túl korainak tartom. Ezt az álláspontot fogom megmagyarázni” – mondta Thomas de Maiziére német belügyminiszter az uniós belügyminiszterek tegnapi informális találkozója előtt Gödöllőn.
Szerinte a schengeni csatlakozáshoz a technikai kívánalmak mellett a politikai keretfeltételeket is biztosítani kell: „Nemcsak arról van szó, hogy elég jó számítógépek vannak-e a határok biztosítására, hanem arról is, megbízható-e összességében a rendszer ahhoz, hogy egész Európa hagyatkozhasson rá.” A politikai feltételek között említette a korrupció elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás normális működését, amelyek terén továbbra is hiányosságokat lát. Részleteket nem közölt, mert – mint mondta – nem szeretne a sajtón keresztül tanácsokat adni román és bolgár kollégáinak.
A két tagállam az eredeti tervek szerint márciusban csatlakozna a zónához, ez a határidő azonban már „aligha tartható” – válaszolta kérdésünkre az Európai Unió Tanácsához közel álló forrásunk. Tájékoztatása szerint az elkövetkező napok, hetek a francia–német, illetve a bolgár–román oldal alkudozásával telnek majd. „A bővülés dátumát jelenleg senki nem tudná megmondani, minden attól függ, melyik fél mennyit enged majd” – fejtegette.
Tájékoztatása szerint részleges vagy teljes döntés legkorábban a bel- és igazságügyi miniszterek februári találkozóján születhet a kérdésben. Ha addig sem sikerül kompromisszumot elérni, akkor erre legközelebb az áprilisi, majd a júniusi tanácskozáson lesz lehetőség. A csatlakozáshoz az uniós tagországoknak egyhangúlag kell dönteni, azaz már egyetlen tagállam vétója megakadályozhatja azt.
A közös nevező megtalálása a magyar elnökség célkitűzései között is előkelő helyen szerepel. „Magyarország közép-európai államként érdekelt az egész régió integrációs sikerében, hiszen ez teremt stabilitást számunkra is, tehát nemzeti érdek” – fogalmazott korábban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Megjegyezte, a schengeni csatlakozás késésével több mint másfél millió erdélyi magyart is büntetnének.
Pintér Sándor belügyminiszter csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján annyit közölt, hogy a hivatalos tárgyalásokon a schengeni bővülés végül nem került szóba. Megjegyezte azonban, Románia technikailag felkészült. Mint mondta, a szomszédos állam szeretné, ha az még a magyar elnökség alatt megtörténne.
A belügyminiszter újságíróknak nyilatkozva utalt arra, hogy a jövőbeni tárgyalásokon elsősorban a „politikai aggályokat” próbálják kezelni. Szakértők szerint ezek valódi hátteréről sok mindent elárul az a – hivatalosan nem hangoztatott – félelem, miszerint a román és a bolgár határellenőrzés kvázi megszüntetésével „nem kívánt elemek” tömege zúdul rájuk. A félelmeket jól tükrözi a Neue Osnabrücker Zeitung jegyzete, amely szerint a balkáni határőrök alulfizetettek és korruptak, csakúgy, mint a rendőrök és az igazságszolgáltatásban dolgozók, így mindkét állam távol van attól, hogy megvédje Európát az illegális bevándorlóktól. A lap azt is vizionálja, hogy a belső határok lehullása egyenesen „meghívó” lenne Nyugat-Európába az „emberkereskedők” és „drogdílerek” számára.
Egyedül nem megy
Pintér Sándor egy nappal korábban annyit közölt, hogy a schengeni bővítéssel kapcsolatos hivatalos véleményüket az uniós szakértői csoport jelentéséről szóló tárgyalás második fordulója, azaz január 28. után alakítják ki. Elismerte: Bulgáriában még vannak technikai hiányosságok, amelyeket a közeljövőben meg kívánnak oldani. Uniós forrásunk szerint elképzelhető, hogy ott – a decemberi vizsgálat után – hamarosan újabb szemlét tartanak az EU szakértői. A belügyminiszter egyúttal világossá tette, Románia egyedüli felvétele komoly anyagi áldozatokkal járna, mivel a román–bolgár határon még nem építették ki a schengeni határőrizeti rendszert.
