A jelenlévők szerint meglehetősen gondterhelt volt és szó szerint a fejét vakarta Jóhanna Sigurdardóttir izlandi miniszterelnök asszony, amikor a kormánypártok vasárnap délután tanácskozásra gyűltek össze az államelnök meglepetést okozó döntése miatt.
Ólafur Ragnar Grímsson államfő a hétvégén ugyanis másodszorra is népszavazásra bocsátotta a parlament múlt heti döntését, amely szerint az ország visszafizetné 5 milliárd dolláros adósságát Nagy-Britanniának és Hollandiának. A miniszterelnök asszony első reakciója az volt, hogy megdöbbenésének adott hangot, amiért az elnök döntésével tovább késlelteti Izland régóta húzódó és komoly vitákat kiváltó problémájának megoldását. Sigurdardóttir hozzátette: a referendumot a lehető leghamarabb le kell folytatni.
A népszavazás tavalyi bukása után viszont az újabb voksoláson sem számíthat a kormány semmi jóra. Ha viszont a referendum ismét elbukik, azzal tartóssá válhat az izlandi gazdaságot övező bizonytalanság, és mindez jelentősen ronthat az ország EU-csatlakozási esélyein.
Izland tetemes számlája még három éve keletkezett, amikor a globális válság kezdetén, 2008 októberében bedőlt az ország második legnagyobb bankja, a brit érdekeltségű, interneten működő Icesave is, amelynek több mint 340 ezer brit és holland betétese volt. Az eset eredményeképp a pénzintézet leállította a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatát az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Ez volt az első eset a gazdasági válság kapcsán, hogy brit betétesek nem jutottak hozzá megtakarításaikhoz. London és Hága sietve kártalanította a betéteseket, és azóta fut a pénze után.
A 2009-ben válságkezelőként hatalomra jutott Jóhanna Sigurdardóttir kormánya tárgyalásokat kezdeményezett Nagy-Britanniával és Hollandiával a kölcsön visszafizetéséről. Még abban az évben sikerült is megegyezni, ám a parlament által is jóváhagyott törvényt, amelynek értelmében Izland megkezdhette volna a törlesztést, az államfő tavaly márciusban népszavazásra bocsátotta. A lakosság elsöprő többséggel utasította el a javaslatot, a résztvevők 93,5 százaléka mondott nemet a háromoldalú megállapodásra, amely szerint Izlandnak 2024-ig 3,9 milliárd eurót kellett volna törlesztenie évi 5,5 százalékos kamattal. A népszavazás eredménye már a voksolás előtt is egyértelműnek látszott, az izlandiak ugyanis nem kívántak adófizetőként sarcot fizetni a magánbankok által korábban elkövetett baklövésekért.
Hosszas huzavona után legutóbb decemberben újította fel a tárgyalásokat az Icesave-ügy megoldásáról a három ország tárgyalóküldöttsége. Az ennek nyomán kialakult mostani, enyhébb feltételeket rögzítő törvényt is népszavazásra bocsátotta Ólafur Ragnar Grímsson. Az államfő elismerte ugyan, hogy a jelenlegi megállapodás feltételei sokkal kedvezőbbek az egy évvel ezelőttinél, ám kiemelten fontosnak tartotta, hogy a „törvényalkotási erő a lakosság kezében legyen”.
Egykori bankállam
Izland bankrendszere a válság előtt jóval túlnőtt az ország gazdaságának többi részén. A pénzintézetek hitelből finanszírozott szakadatlan diadalmenetének a gazdasági válság és a Lehman Brothers összeomlása vetett véget.2008-ban az egész világon napok alatt eluralkodott bizonytalanság miatt befagyott a nemzetközi bankközi piacokon a hitelezés, így a pénzintézetek forrás nélkül maradtak. Leállították a betétek kifizetését és az új betétek felvételét, és a többi pénzmozgás is jószerével leállt.
A túlméretezett bankokhoz képest kis játékosnak számító izlandi állam nem tudott hathatós segítséget nyújtani, így a pénzintézeti rendszer összeomlott.
2008-ban az egész világon napok alatt eluralkodott bizonytalanság miatt befagyott a nemzetközi bankközi piacokon a hitelezés, így a pénzintézetek forrás nélkül maradtak. Leállították a betétek kifizetését és az új betétek felvételét, és a többi pénzmozgás is jószerével leállt.
A túlméretezett bankokhoz képest kis játékosnak számító izlandi állam nem tudott hathatós segítséget nyújtani, így a pénzintézeti rendszer összeomlott. -->
