Továbbra is távol a törökök

Törökország 8-10 éven belül biztosan nem lesz az Európai Unió tagja, és ezen az észak-afrikai országokban jelenleg zajló politikai átalakulás sem változtat – mondta el a Világgazdaságnak

J. Nagy László térségi szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára. Szerinte az uniós tagság távoli jövőbe csúszásának legfőbb oka, hogy a két kontinensen elterülő állam túl nagy falat lenne az európai közösségnek, elsősorban politikai szempontból. „Egy 80 milliós államról van szó, amely GPD tekintetében már a világ legnagyobb húsz országa között van. Egy ekkora állam felboríthatja az eddigi erőviszonyokat az EU-ban, néhány szövetségessel szinte bármilyen döntés keresztülvitelét blokkolhatja” – magyarázta a szakember.

J. Nagy László szerint az sem várható, hogy – mint azt Fóris György uniós szakíró korábban lapunkban kifejtette – az „arab forrongással” esetlegesen együtt járó iszlám veszély miatt az EU radikálisan átértékelné a csatlakozási tárgyalások alakulását, azaz mihamarabbi uniós tagsággal előzné meg, hogy esetleg Törökország is lángra kapjon. „Bár az okfejtés logikus, a török politikai helyzet stabil, és az észak-afrikai térség instabillá válása nem valószínű. A szélsőséges iszlám mozgalmaknak Tunéziában soha nem volt hagyományuk, és az egyiptomi Muszlim Testvérek sem akarnak radikális átalakulást. A térségben már egy posztiszlamista folyamat zajlik, az ifjúság egyre inkább europaizálódik, ezért lassú demokratizálódási folyamatra számítok” – magyarázta a szakember.

Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának a csatlakozási tárgyalások állásáról szóló friss jelentése szintén azt jelzi, hogy Törökország előtt még jó ideig zárva lesz az Európai Unió ajtaja. Az EP szerint három fő okra vezethető vissza, hogy a tárgyalások évek óta egy helyben topognak. Egyrészt Törökország továbbra sem tud vagy akar javítani a Ciprushoz fűződő elmérgesedett viszonyán, másrészt hiányos a politikai pártok közötti párbeszéd, harmadrészt sérül a sajtószabadság, és – például a nők vagy a kurdok esetében – más alapvető jogok érvényesülésével is komoly problémák vannak.

A törököket maximum az vigasztalhatja, hogy gazdasági téren jóval kedvezőbb a helyzet. Becslések szerint a GDP 2010-ben 7,5 százalékkal nőtt, és 2011–12-ben is négy százalék feletti bővülés várható. „2009-ben a GDP 5,5 százalékára felpattanó költségvetési hiány csökkentése fenntartható pályán indult el, az államadósság 2010-es GDP-arányos 43 százalékos szintje sem kritikus, és az inflációt is sikerült egy számjegyűre lefaragni” – mondta lapunknak Sörös Csaba elemző. Igaz – tette hozzá –, a költségvetés tervezésének átláthatóságával akadnak problémák, és a munkanélküliség is 12 százalék körüli szinten van. Ezzel együtt Sörös Csaba is úgy véli, hogy „elsősorban etnikai, vallási, kulturális, jogi és külpolitikai különbségek” gátolják az ország csatlakozását, nem pedig a makrogazdasági fundamentumok.

Ezt jelzi a korábban indított partnerségi kezdeményezések – például barcelonai folyamat – elhalása is. Igaz, a mostani változásokból származó problémákat azért kezelni kell. Olaszországba például mintegy ötezer illegális bevándorló érkezett Tunéziából az elmúlt napokban, emiatt az olasz kormány az EU mihamarabbi segítségét kérte.

Ezt jelzi a korábban indított partnerségi kezdeményezések – például barcelonai folyamat – elhalása is. Igaz, a mostani változásokból származó problémákat azért kezelni kell. Olaszországba például mintegy ötezer illegális bevándorló érkezett Tunéziából az elmúlt napokban, emiatt az olasz kormány az EU mihamarabbi segítségét kérte. Tízhetes mélyponton a kőolaj ára Hoszni Mubarak egyiptomi elnök pénteki lemondásának hírére tízhetes mélypontra, 85,58 dollárra sülylyedt a kőolaj hordónkénti ára a New York-i árutőzsdén.

Távozásával ugyanis csillapodtak az aggodalmak, hogy a zavargások további feszültségeket keltenek a közel-keleti és észak-afrikai térségben. Teljesen viszont még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek, a demokráciáért folyó tüntetések ugyanis folytatódhatnak, így a piac még mindig aggódik a Szuezi-csatornán közlekedő szállítmányok, valamint a csatornát és a Földközi-tengert összekötő kőolajvezeték biztonságáért.

A BBC híradása szerint tegnap újra kisebb tüntetések és sztrájkok ütötték fel a fejüket Egyiptomban annak ellenére, hogy Hoszni Mubarak már pénteken bejelentette távozását. A BBC szerint a tiltakozók jobb életfeltételeket követelnek, amire az ország irányítását átvevő hadsereg azt üzente: menjetek viszsza dolgozni.

Eközben Iránban könnygázzal oszlattak szét egy több ezer fős ellenzéki megmozdulást, sokakat letartóztattak, és a Spiegel szerint Jemenben és Bahreinben is tüntetések voltak.

-->