Patthelyzet van Líbiában
Nem csak azokban az észak-afrikai, közel-keleti országokban hoztak gyökeres változásokat az elmúlt hetek-hónapok felkelései, amelyekben elkergették a vezetőket, az egész régióban egyértelmű folyamat indult meg. A térség országainak kormányai, elnökei, uralkodói jelentős szociális programok beindítását jelentették be, beleértve az élelmiszerek és az energia szubvencionálását, illetve a különféle munkahely-teremtési programokat. Ezzel remélik lecsillapítani a forrongó tömegeket, amelyek a demokráciáért és a magasabb életszínvonalért küzdenek.
A vezetők lépései nem meglepők annak fényében, hogy egyre elszántabbak a tüntetők; alig pár hete még a kormányfő elkergetésével le lehetett szerelni őket Tunéziában, s megelégedtek a gyűlölt Mubarak menesztésével Egyiptomban is. Ám a polgárháború felé sodródó líbiai helyzet sokkoló lehet azokban az országokban – például Jemen vagy Omán –, ahol hetek óta zajlanak az egyelőre kevésbé véres tüntetések, és azokban az államokban is – mint a legnagyobb kőolajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia –, ahol még „csend van”.
Ráadásul a véres eseményeket túlélve Tunéziának és Egyiptomnak most a líbiai harcok hatásait is el kell szenvednie. Menekültáradat indult el feléjük, igaz, egyelőre elsősorban a Líbiában rekedt vendégmunkások igyekeznek kijutni az országból, ahol egyfajta patthelyzet alakult ki a Moammer el-Kadhafi elnökhöz hű erők és a felkelők között. Az ország kettészakadni látszik: a keleti területeket a felkelők ellenőrzik, miközben Tripoli stabilan az elnök kezén van. Tegnap Kadhafiék már bombázták a felkelőket Brega kikötővárosban, ahol egy olajfinomító és egy napi 2,5 millió köbméter teljesítményű folyékony gázt előállító gyár található, és komoly exportterminál is működik.
A vendégmunkások és a külföldiek kimenekítésében a magyarok az unió soros elnökeként is szerepet játszanak. Tegnap Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára és Krisztalina Georgieva nemzetközi együttműködésért felelős uniós biztos közösen látogatott meg egy menekülttábort a líbiai határ tunéziai oldalán. AFP, AP, BBC, Bloomberg, Reuters, VG
Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár: Ránk mindig lehet számítani!
– Nem túlságosan késő, hogy csak egy hét múlva kerül a líbiai, észak-afrikai helyzet az EU-csúcs napirendjére?– Nem a csúcs a lényeg, hanem az, hogy pontosan fel kell mérni a helyzetet, hiszen nagyon összetett az egész észak-afrikai problematika, nem mindegy, milyen válaszokat ad az EU. Fontos, hogy mindenki végezze a dolgát – a magyar uniós elnökség is ezt teszi. Például a magyar nagykövet Tripoliban marad, hogy koordinálja az uniós tevékenységet. Eddig a fő feladat az EU-állampolgárok evakuálása volt, már csak 300 azoknak a száma, akik vissza szeretnének térni a hazájukba, ezren pedig az észak-afrikai államban maradnak. Ám becslések szerint mintegy másfél millió vendégmunkás van az országban, egy részükért repülőgépeket küldtek, de vannak „ott felejtett” nációk és emberek. Mi őket is menekítjük.
– Amikor beszélünk, egy menekülttábor felé tart, s kíséretében van a Baptista Szeretetszolgálattól Szilágyi Béla. Ez is mutatja, humanitárius segítségre is gondolnak. Mit lát a legfontosabbnak?
– Valóban tízezerszámra menekülnek különböző irányokba az emberek Líbiából, a tunéziai határra eddig mintegy 86 ezren, az egyiptomira is durván ennyien érkeztek már. Nagyon fontos, hogy megemeltük a humanitárius segély összegét, hiszen nagy szükség van többek között szállítóeszközökre, élelemre, vízre, takarókra. A repülőtéren láttam, már gyűlnek a segélyszállítmányok.
– Azzal, hogy már a helyszínen is aktívan segítenek, megmenekülhet Európa az óriási menekülthullámtól? Például van olyan félelem, hogy Olaszországba másfél millióan menekülnek át a térségből.
– El kell érni, hogy ne jussunk el idáig. Ugyan ez humanitárius megfontolás is, vészhelyzetben meg kell mutatni, hogy az Európai Unióra lehet számítani. Ám a vészhelyzet elmúltával is az egész unió érdeke, hogy segítse a térség demokratizálódását. Kérdés, kiépül-e s ha igen, milyen demokrácia. A térség országai között mindenesetre nagyok az eltérések. Ám egy bizonyos: hoszszú távú építkezésbe kell fognunk. N. V. Zs.
– Nem a csúcs a lényeg, hanem az, hogy pontosan fel kell mérni a helyzetet, hiszen nagyon összetett az egész észak-afrikai problematika, nem mindegy, milyen válaszokat ad az EU. Fontos, hogy mindenki végezze a dolgát – a magyar uniós elnökség is ezt teszi. Például a magyar nagykövet Tripoliban marad, hogy koordinálja az uniós tevékenységet. Eddig a fő feladat az EU-állampolgárok evakuálása volt, már csak 300 azoknak a száma, akik vissza szeretnének térni a hazájukba, ezren pedig az észak-afrikai államban maradnak. Ám becslések szerint mintegy másfél millió vendégmunkás van az országban, egy részükért repülőgépeket küldtek, de vannak „ott felejtett” nációk és emberek. Mi őket is menekítjük.
– Amikor beszélünk, egy menekülttábor felé tart, s kíséretében van a Baptista Szeretetszolgálattól Szilágyi Béla. Ez is mutatja, humanitárius segítségre is gondolnak. Mit lát a legfontosabbnak?
– Valóban tízezerszámra menekülnek különböző irányokba az emberek Líbiából, a tunéziai határra eddig mintegy 86 ezren, az egyiptomira is durván ennyien érkeztek már. Nagyon fontos, hogy megemeltük a humanitárius segély összegét, hiszen nagy szükség van többek között szállítóeszközökre, élelemre, vízre, takarókra. A repülőtéren láttam, már gyűlnek a segélyszállítmányok.
– Azzal, hogy már a helyszínen is aktívan segítenek, megmenekülhet Európa az óriási menekülthullámtól? Például van olyan félelem, hogy Olaszországba másfél millióan menekülnek át a térségből.
– El kell érni, hogy ne jussunk el idáig. Ugyan ez humanitárius megfontolás is, vészhelyzetben meg kell mutatni, hogy az Európai Unióra lehet számítani. Ám a vészhelyzet elmúltával is az egész unió érdeke, hogy segítse a térség demokratizálódását. Kérdés, kiépül-e s ha igen, milyen demokrácia. A térség országai között mindenesetre nagyok az eltérések. Ám egy bizonyos: hoszszú távú építkezésbe kell fognunk. N. V. Zs.-->
