Az éghajlatváltozás nem várt hatása: akár észrevétlenül is zsugorodhat a kedvenc csokoládénk
A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt káros hatása gazdasági következményeket von maga után, erre példa a kakaó termesztésének nehézségeiből fakadó áremelkedés is.
A kakaó termesztésének helyzete az éghajlatváltozás tükrében
Az első kakaófa az Andok keletibb részein őshonos Theobroma cacao variáns volt, melynek termesztése az 1500-as éveket követően megkezdődött Kelet-Afrikában is. Jelenleg három meghatározó fajta termesztése jellemző. A forastero az egyik legnépszerűbb változat, erős aromája és magasabb terméshozama miatt. Ezzel szemben a kisebb mennyiségben termesztett criollo íze kevésbé erőteljes. Időközben a két változat keresztezéséből létrejött a trinitario, mely összhangot teremt a magasabb terméshozam és a kellemesebb aroma között. Napjainkban Nyugat-Afrika – azon belül Elefántcsontpart és Ghána – felel a globális termesztés 60 százalékáért. Ezt követi Indonézia, majd Ecuador, Brazília, Kamerun, Nigéria, Peru, a Dominikai Köztársaság és Kolumbia. A kakaó viszonylag érzékeny az éghajlati feltételekre : 30-32 °C-os maximum- és 18-21 °C-os minimumhőmérsékletre van szüksége, nagymennyiségű – évi 1500-2000 mm közötti – és arányosan eloszló csapadék és kifejezetten magas páratartalom mellett. Az egyébként alacsonyabb kakaófa nem tűri jól a közvetlen erőteljes napsütést, így termesztése más magasabb, árnyékot adó növényekkel együtt javasolt.
Látható, hogy az optimális termesztési feltételek igen kötöttek, így a klímaváltozásból fakadó hőmérsékleti ingadozások, a szélsőséges időjárási jelenségek mind veszélyeztetik e szektor eredményességét. Az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett a nyugat-afrikai régió átlaghőmérséklete, mely Elefántcsontpart és Ghána esetén átlagosan 40 napon érte el a kakaó számára kedvező hőmérsékleti tartomány felső határát. Mindeközben az esőzési mintázatok és a hőmérsékleti körülmények megváltozása miatt gyorsabban terjedő megbetegedéseik is nehezítik a megfelelő termesztést. Egyes előrejelzések szerint Elefántcsontpart termőterületeinek akár fele is alkalmatlanná válhat 2050-re, miközben akár 20-50 százalékos csökkenés is elképzelhető az éves hozamra nézve. Eközben viszont Ghánában várhatóan kevésbé zsugorodnak a termőterületek, bár mintegy 12 százalékos hozamcsökkenést jósolnak. Ezzel szemben Nigériában és Kamerunban akár jelentős (60 százalékos és 40 százalékos) termesztési növekedés várható, ha továbbra is kevésbé érintik ezen országokat az éghajlatváltozás káros hatásai, valamint épségben maradnak kiterjedt erdőterületeik. A főbb afrikai termesztő országok kedvezőtlen éghajlati helyzete megnyitja a lehetőségeket a latin-amerikai országok előtt, ahol az elmúlt években emelkedett a fiatalabb növények hozama. Például 2014 és 2024 között Ecuador termesztési volumene 83,8 százalékkal nőtt, miközben emelkedés volt megfigyelhető Brazíliában és Peruban is.
A kakaó piacának európai dominanciája
A kakaóbabból számos termék állítható elő, a töretlen népszerűségnek örvendő táblás és egyéb kiszerelésű csokoládék, desszertek és kakaópor mellett, számos kozmetikum tartalmaz kakaóvajat. Az elmúlt negyven évben egyre fokozódik a kereslet e termékek iránt, a termesztett kakaóbab mintegy 95 százaléka nemzetközi piacon kerül értékesítésre. Európa vezetőnek tekinthető a feldolgozás szempontjából, így itt merül fel a legjelentősebb igény a kakaóbab behozatalára. Az európai piac értéke 2025-ben elérte a 49,3 milliárd dollárt, melyet Észak-Amerika (34,7 milliárd dollár) és az ázsiai-csendes-óceáni térség (19,1 milliárd dollár) követett. Mindezek mellett az európai csokoládéfogyasztás is kiemelkedő, 2024-ben a globális fogyasztás 48 százalékát adta.
2023-ban az egy főre eső csokoládéfogyasztás:
- Svájcban volt a legmagasabb (10,6 kg),
- melyet Dánia (10,5 kg),
- Olaszország (9,6 kg),
- Észtország (9,4 kg),
- Németország (8,9 kg),
- Finnország (8,3 kg),
- Horvátország (5,5 kg),
- Csehország (5,3 kg),
- Románia (4,1 kg),
- Portugália (3,9 kg),
- Franciaország (3,4 kg),
- Magyarország (3,4 kg)
- és Spanyolország (3 kg) követett.
Az általánosan magas fogyasztói igény mellett egyre meghatározóbb a prémium minőségű, valamint az ökológiai gazdaságból származó termékek iránti érdeklődés. A kész csokoládétermékek előállításában hat multinacionális vállalat tölt be piacvezető szerepet: a Nestlé, a Mondelez, a Mars, a Hershey, a Lindt & Sprüngli és a Ferrero. A Hershey kivételével valamennyi rendelkezik meghatározó európai termelési egységekkel.
A csökkenő kakaóhozamok gazdasági és fogyasztóvédelmi következményei
Az éghajlatváltozás káros hatásai az elmúlt években jelentős mértékben befolyásolták a kakaó termesztését. 2023-ban a megnövekedett csapadékmennyiség a fák rothadását és egy gombás fertőzés terjedését eredményezte Ghánában, melyet 2024-ben aszály követett. Elefántcsontpartot 2024-ben áradások érintették, melynek következményeit tovább súlyosbította az ezt követő száraz időszak. A Nyugat-Afrikát sújtó 2023-as hőhullámok miatt csökkenő terméshozam 400 százalékos áremelkedés okozott 2024-re, miután a kakaó egy tonnájának ára meghaladta a 12 000 dollárt. 2025-ben továbbra is magasak maradtak az árak, de lassult az emelkedés üteme, majd 2026 márciusára a tonnánkénti ár 3100 dollárra csökkent, ami 65 százalékos esés a 2024-es csúcshoz képest. Ennek ellenére a feldolgozott termékek ára tovább emelkedett, Olaszországban például évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a csokoládéból készült húsvéti tojások ára, mely a kakaóbab és a feldolgozott termékek árazása közötti éles különbéget is alátámasztja.
A kész csokoládétermékek árazásának emelkedése mellett egyre inkább bevett gyakorlattá válik a termékek kiszerelésének csökkentése azonos ár mellett. Az ún. zsugorfláció (angolul ’shrinkflation’) jelensége egyre több esetben merül fel. Az egyik első nyilvánosságra került ügy a Toblerone csokoládét érintette, amikor – többek között a Brexit eredményeként tapasztalható áremelkedés miatt – a Mondelez 20, illetve 40 grammal csökkentette a Toblerone súlyát, miközben a csomagolás maga – megtévesztő módon – ugyanakkora maradt. 2025 végére – összefüggésben a korábbi évek alacsony terméshozamával – a Toblerone mérete ismét 20 grammal zsugorodott. Ugyanebben az évben a Milka táblás tejcsokoládé ára 1,49 euróról 1,99 euróra nőtt, eközben viszont a termék mennysége 10 grammal kevesebb lett. 2026 májusában bírósági ítélet marasztalta el a Mondelez vállalatot Németországban, mivel megtévesztőnek tekinthető, hogy ugyanolyan csomagolásban, külön tájékoztatás nélkül forgalmazták a terméket, melynek súlyát csökkentették.
E burkolt áremelési gyakorlat súlyosan sértheti a fogasztói jogokat, melyet az államok a megfelelő tájékoztatást biztosító szabályok előírásával és kikényszerítésével ellensúlyozhatnak. Azonban általánosan elmondható, hogy eddig kevés ország dolgozott ki erre nézve normákat. Franciaországban és Romániában a kereskedők kötelesek jelezni a termékek méretének csökkenését, míg Olaszországban ez a gyártó felelőssége. Magyarország 2024 óta szabályozza a kérdést, mely alapján a kereskedők kötelesek az üzlettérben jól látható módon feltüntetni a változást, sőt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) nyilvános adatbázist is üzemeltet. Bár egyre több joghatóság – az Egyesült Államok, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Ausztria, Belgium, Hong Kong, Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália és Svédország – kezdte meg hasonló szabályozás előkészítését, általánosan elmondható, hogy a fogyasztói tájékoztatás e területen nem kielégítő, ami az éghajlatváltozás miatti áremelkedések fényében sürgősen megoldandó feladat.
