Okosgyár a gyakorlatban: így készül a jövő energiarendszere Dunavecsén
A villamosenergia-hálózatok digitalizációja, az elektrifikáció és az adatközpontok robbanásszerű növekedése új szintre emeli az energiatechnológiai beruházásokat Európában – ebben a folyamatban kap kulcsszerepet a Schneider Electric dunavecsei gyára, amelyet egy gyárbejárás keretében mutattak be a sajtó képviselőinek.
A látogatás nem egy új beruházás bejelentéséről szólt, hanem arról, hogyan működik a gyakorlatban az a modell, amelyre az ipar jövőjét építik: digitalizált, energiahatékony és egyre inkább karbonsemleges gyártás.
Nem csak gyár, hanem minta
A Duna Smart Power Systems (DSPS) a vállalat legnagyobb európai gyártóüzeme, és egyben az első olyan létesítménye, amelyet eleve zéró szén-dioxid-kibocsátásra terveztek. A gyár így nemcsak termelési kapacitás, hanem demonstrációs terep is:
azt mutatja meg, hogyan lehet a fenntarthatósági és technológiai célokat valós ipari környezetben megvalósítani.
A dunavecsei üzemben az épületirányítási és energiagazdálkodási rendszerek folyamatosan optimalizálják a működést, miközben a tetőn elhelyezett, közel 5000 négyzetméternyi napelem a villamosenergia-felhasználás jelentős részét fedezi.
A hálózatok jövője: digitalizáció és rugalmasság
A gyárbejárás egyik központi eleme a hálózati infrastruktúra átalakulása volt. Dejan Markovic, a Schneider Electric Power Systems üzletágának közép- és kelet-európai alelnöke arról beszélt, hogy az energiarendszerek egyre összetettebbé válnak, miközben a kereslet is folyamatosan nő.
A digitalizáció ebben nem opció, hanem feltétel: az elektromos hálózatoknak egyszerre kell rugalmasabbá, ellenállóbbá és hatékonyabbá válniuk, miközben egyre nagyobb arányban kell kezelniük
- megújuló energiaforrásokat
- és új fogyasztói igényeket.
A dunavecsei gyár egyik kulcsterméke az úgynevezett RM AirSeT kapcsolóberendezés, amely a középfeszültségű hálózatok egyik alapvető eleme. A technológia egyik legfontosabb újítása, hogy kiváltja az SF6 gázt, amely az egyik legerősebb üvegházhatású anyagnak számít. Ez nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem szabályozási is: az európai előírások szigorodásával a teljes iparág kényszerül hasonló megoldások bevezetésére.
A látogatás során a résztvevők nemcsak a gyártósorokat, hanem az épület működését is testközelből láthatták. A tetőn működő napelemek, a valós időben monitorozott energiafelhasználás, valamint az automatizált rendszerek jól mutatták, hogyan válik az adat a gyártás egyik legfontosabb erőforrásává. Oltvai Márton, a DSPS gyár igazgatója a helyszínen mutatta be az üzem fejlődését és működését, kiemelve, hogy a létesítmény nemcsak termelési egység, hanem egy komplex, integrált rendszer, ahol az energiafelhasználás, a gyártás és az infrastruktúra egyetlen digitális platformon kapcsolódik össze.
A program részeként az e-mobilitási megoldások is hangsúlyt kaptak. A helyszínen bemutatott ultragyors töltőberendezések képesek arra, hogy néhány perc alatt jelentős töltöttséget biztosítsanak az elektromos járművek számára.
Lukács Tamás, a Schneider Electric régiós stratégiai vezetője szerint a nagy teljesítményű töltési infrastruktúra kulcsszerepet játszik abban, hogy az elektromos mobilitás valódi alternatívává váljon.
Magyarország szerepe az energiaátmenetben
A dunavecsei gyár jól illeszkedik abba a szélesebb trendbe, amelyben Magyarország egyre fontosabb szerepet tölt be az európai energiatechnológiai és ipari átalakulásban. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a fenntarthatóság egyszerre alakítják át a gyártást és az energiafelhasználást.
A Schneider Electric modellje azt mutatja, hogy a jövő ipara nemcsak hatékonyabb, hanem intelligensebb is lesz – miközben a háttérben egyre nagyobb szerepet kap az adat, a szoftver és az energia menedzsmentje.
