Az addig terjedő időszakban köztes intézménytípusként működnének az egyetemek, ám 2015-ig vagy integrálódniuk kellene egy tudományegyetembe, vagy főiskolává kellene alakulniuk, ha állami finanszírozásban szeretnének tovább létezni. Emellett csak a magánegyetemmé válás vagy a megszűnés lehet járható út.
Így 26 állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től. Néhány hónappal ezelőtt sok vitát váltott ki az a később cáfolt értesülés, amely szerint a Budapesti Corvinus Egyetem megszűnne. Erről ugyan nincs szó most, de a koncepció az egyetem kategóriába sorolja az intézményt, vagyis 2015-ig mindenképpen át kellene alakulnia a Corvinusnak.
Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. A magánegyetemek és magánfőiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá.
Az alapprobléma az, hogy már rég nem a szabályozási koncepciónál kellene tartanunk, hanem kész normaszövegnek kellene napirenden lennie – nyilatkozta a Világgazdaságnak Halmai Péter. A Pannon, illetve Szent István Egyetem professzora szerint a szöveg ismeretének hiányában nehéz megítélni a kormányzati szándékokat. De már az is külön kérdés, mikor lesz kész normaszöveg – vetette fel. Hozzátette: alapvető ellentmondás, hogy a konvergenciaprogramban és a kapcsolódó dokumentumokban a kormány a felsőoktatást érintő forráskivonást helyez kilátásba, míg a retorika szintjén a minőségi javulás a cél. Ennek egyidejű megvalósítása nem lehetetlen, de meglehetősen nehéz feladat lenne – tette hozzá.
