A GYŰJTŐ KEDVENCEI

Amikor egy a szakmában jól ismert kollekció vagy annak jelentős része piacra kerül, érezhetően aktivizálódnak a gyűjtők. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a jó szemű szakértő által válogatott tárgyak között több a kiemelkedő, ritka darab, mint egy átlagos árverési anyagban, másrészt a neves provenienciának önmagában is van értéknövelő hatása. Emlékezetes például a Nagyházi 2002. novemberi árverése, amikor Kékedi Árpád gyűjteményének régi festményei és műtárgyai rendkívül kapósnak bizonyultak. Az október 12-i aukció anyagában a 2007-ben elhunyt Lipták Pál békéscsabai festőművész, könyvtáros és könyvkiadó gyűjteményéből szerepel közel kétszáz tárgy.

A gyűjtő lakóhelyének megfelelően zömmel alföldi tárgyakra licitálhatunk: butellákra, bútorokra, hímzett terítőkre. Külön érdekesség a díszes kötésű bibliák és énekeskönyvek sora (225–244. tétel, 6–18 ezer forint), ami a gyűjtő szűkebb pátriájának, Békés megyének szlovák lakosságához kötődik. Az Alföldről származó tárgyak mellett felvidéki és erdélyi népi kerámiák is kalapács alá kerülnek a Lipták-gyűjteményből.

Az aukció ezen a kollekción kívül is számos néprajzi és műtárgycsemegét tartogat: elég Kinsky Antal 1790 körül készült holicsi fajansztányéraira (284–298., 22–34 ezer) vagy a néhány évtizeddel fiatalabb, fametszetes kálváriajelenetet tartalmazó stomfai fajansz faliképre (266., 160 ezer) utalni. A néprajzi tárgyak előtt mintegy félszáz antik bútort vonultat fel a Nagyházi. Akadnak ezek között minden tekintetben „nehézsúlyú” darabok, például az 5. számon induló 18. század végi, gazdagon faragott díszű osztrák kétajtós szekrény 1,2 millió forintos kikiáltási áron. Ugyanakkor a mai lakberendezési igényekhez jobban igazodó kisebb bútorok közül is válogathatunk: ilyen a 43. számú, 1900 körül készült fiókos szekrény (120 ezer) vagy az 52. számú, mahagóni borítású szecessziós falipolc (80 ezer).

A Nagyházi október 11-én rendezendő festményaukciója – a szokásoknak megfelelően – kevesebb izgalmat tartogat, mint a műtárgyak: száz-kétszáz ezer forintos árkategóriájú tájak, zsánerképek, aktok, csendéletek követik egymást, zömmel 20. század eleji festőktől. Az érdekesebb darabok között említhetjük Czene Béla korai, 1934-es Keresztlevételét (208., 120 ezer), Mácsai István, Holló László és Schéner Mihály néhány festményét, illetve rajzát.

A Polgár Galéria október 13-i árverésén valamivel kiegyenlítettebb a mezőny, hiszen mind a festmény-, mind a műtárgyanyagban akadnak ha nem is szenzációs, mindenesetre nívósabb darabok. Ilyen például Darányi Ignác portréja Barabás Miklóstól (600 ezer) vagy Gerard Hoet 17. századi mitológiai jelenete (440 ezer), illetve a másik oldalon egy a Fabergé-műhelyben készült ezüst dísztőr (850 ezer). Polgár Árpád egyébként új honlap indításával, illetve a Váci utcai üzlethelyiségben rendezendő engedményes vásárral is igyekszik felpezsdíteni az őszi szezon indulását.

Másnap, tehát jövő pénteken a Pintér Aukciósház újabb tematikus árverésén licitálhatunk. Emlékezetes, hogy nyáron a Balatonhoz kötődő képekből, tárgyakból vittek kalapács alá egy válogatást, a szocreál művészet terén pedig annyira sikeresnek bizonyult a tavaly őszi kezdeményezés, hogy idén november 7-én már a harmadik „Soha többet… harmadszor” aukciót tartja a Falk Miksa utcai cég. Most, október 14-én Pest-Budához, illetve Budapesthez kapcsolódó régi, modern és kortárs műalkotásoké lesz a terep.

Amint arról beszámoltunk (VG, szeptember 19., 15. oldal), az idei őszi szezonban becsértékes árveréssel rukkol elő a Virág Judit Galéria. A kezdeményezéshez a Kieselbach Galéria is csatlakozik: az árveréseit 2008 decembere óta szüneteltető cég – amelynek vezetője, Kieselbach Tamás már korábban is jelezte, hogy a jövő a becsértékes rendszeré lesz – idén decemberre ígér hasonló módszert követő festményaukciót.

Alföldi, felvidéki és erdélyi népi kerámiák is kalapács alá kerülnek a Lipták-gyűjteményből.

Takács Gábor Alföldi, felvidéki és erdélyi népi kerámiák is kalapács alá kerülnek a Lipták-gyűjteményből.-->