Forró hét a mostani az eurózónában
A görög válság kirobbanása óta eltelt csaknem két év egyik legnagyobb sztrájkjára készül két legnagyobb helyi szakszervezet a héten. A várhatóan csütörtökön kicsúcsosodó akció az élet legtöbb területét érinti majd, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátástól kezdve a közlekedésen át az egészségügyig. A kompok egy része már tegnap leállt, az orvosok is csak a sürgős eseteket látták el; holnaptól a busz-, a metró- és a taxiközlekedés is megbénul 48 órára, és zárva maradnak többek között az adóhivatalok, a bankok és az állami iskolák, az pedig ma derül ki, hogy a légi közlekedést néhány órára vagy két teljes napra függesztik fel Görögországban.
A szakszervezetek a tiltakozó akciókkal kívánnak fokozott nyomást gyakorolni a parlamenti képviselőkre, akik szerdán és csütörtökön szavaznak az EU–IMF–EKB hármas által diktált újabb megszorító intézkedésekről. (A honatyák által korábban elfogadott takarékossági program már önmagában is a legszigorúbbnak számít a helléneknél II. világháború óta.) Az újabb lépések keretében további húsz százalékkal csökkentik az állami alkalmazottak bérét, és tovább emelnek egyes adókat. Ezen a héten „nagyon sok dolog, talán minden eldől” – jegyezte meg Evangelosz Venizelosz. A görög pénzügyminiszter ezzel az október 23-i EU-csúcsra is utalt: ezen az európai vezetők már megegyezhetnek az újabb eurózóna-mentőterv főbb pontjairól, végleges megoldás azonban nem várható.
Az új csomag részeként a júliusi EU-csúcson meghatározott 21 százaléknál lényegesen nagyobb veszteség bevállalására kényszeríthetik a Görögországban érdekelt bankokat, ahogy ezt Wolfgang Schäuble is megerősítette. Erre azért van szükség, mert tartós megoldás csak az adósságállomány csökkentésével képzelhető el – mondta az ARD televízióban a német pénzügyminiszter.
Görögország a megszorítások mellett mintegy 50 milliárd eurónyi bevételt vár a privatizációtól 2015-ig, igaz, ebből az idén csak négymilliárd euró realizálódhat. Szintén komoly privatizációs hullám várható Olaszországban, ahol 35-40 millió euró bevételt várnak az állami vagyon eladásából. Ebből 10 milliárdot hozna a szén-dioxid-kibocsátási kvóta eladása, míg a többi ingatlanok eladásából származhat: ezek laktanyáktól kezdve strandokig szinte mindent magukban foglalnak.
Zajlik a magánosítási folyamat Spanyolországban is, ahol a kormány az állami lottóvállalat 30 százalékának eladásából mintegy hétmilliárd eurós egyszeri bevételhez szeretne jutni. Nemrég azonban felfüggesztették az eljárást arra hivatkozva, hogy a rossz piaci körülmények miatt még a könyv szerinti értéket sem kapták volna meg a cégért.
Portugáliában az állam még az idén eladhatja a legnagyobb közüzemi szolgáltatóban, az EDP-ben meglévő 20 százalékos, valamint a villamosenergia-hálózatot üzemeltető REN-ben meglévő 51 százalékos tulajdonrészét. A két cég privatizációjától 2,3 milliárd eurónyi bevételt várnak. A jobbközép kormány emellett komoly megszorításokra tett ígéretet, ezek gyakorlatilag minden olyan közszférában foglalkoztatottat érintenek, akiknek havi 655 euró feletti a fizetése. Az ugyanakkor mindenki számára kedvezőtlen, hogy több terméket átsorolnak a 13 százalékos áfakörből a 23 százalékosba.
Lisszabonban, ahol lapzártánk után nyújtották be a 2012-es költségvetés tervezetét a parlamentnek, szintén általános sztrájkra készülődnek a szakszervezetek. A feszültség egész Európában fokozódik, ahogy azt a Foglald el a Wall Streetet megmozdulás terjedése is jelzi. A mozgalom – amely a bankok és hedge fundok túlzott hatalma ellen, valamint igazságosabb társadalmi közteherviselés mellett tüntet – brit, német, olasz és spanyol nagyvárosokban is felütötte a fejét: Londonban például mintegy másfél száz sátorral tartják megszállva a belváros egy részét a tüntetők.
