Súlyos botrányok a dél-amerikai mezőgazdaságban

„A megállapodás célja az is, hogy védelmet biztosítson az emberek, állatok és növények életének és egészségének” – áll az EU és a Mercosur országok közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatodik részében. Nem véletlen, hogy ennek a témának egy önálló fejezetet szenteltek a megállapodás szövegében, hiszen a megegyezés egyik legfőbb akadálya eddig a dél-amerikai élelmiszer-biztonsági garanciák hiánya volt. A megállapodást ugyan aláírták, de a gazdatüntetéseken és a közvéleményben is rendre megjelennek azok az érvek, hogy az élelmiszer-biztonsági szabályok hiányát nem lehet holmi írott szerződésekkel pótolni. Az elmúlt időszak dél-amerikai botrányai ugyanis nem azt mutatják, hogy pozitív irányba indult volna el Brazília vagy Argentína ellenőrzési rendszere.

A Mercosur-országok fő exportterméke az élelmiszer

A Mercosur a dél-amerikai országok kereskedelmi szervezete, tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, ezek lakossága (a társult államokat is ideszámítva) több mint 400 millió ember. Legfontosabb külkereskedelmi partnerük egyébként éppen az Európai Unió, több mint 42 milliárd euró értékben exportálnak az EU-ba. Legfontosabb kiviteli termékük az élelmiszer, elsősorban a kávé, a szója, a kukorica és az állati termékek. A napokban aláírt szabadkereskedelmi megállapodás a dél-amerikai piacról érkező termékek négyötödében megszüntetné vagy csökkentené a vámokat, ennek köszönhetően jócskán növekedni fog a kereskedelem, például marhahúsból, baromfiból vagy éppen mézből (melyből a teljes magyar termelés kétszeresét engedik be vámmentesen az EU területére).

Jóval magasabb gyógyszerhasználat jellemző Brazíliában

Brazília óriási termelési potenciállal rendelkezik a baromfihús terén, jelenleg a globális kibocsátás csaknem 15 százalékát adják. Az élelmiszer-biztonsági előírások azonban nem érik el az európai sztenderdeket, így az EU már több alkalommal is korlátozásokat vezetett be humánegészségügyi kockázatok miatt a brazil baromfihússal szemben, legutóbb például 2018-ban szalmonella miatt.  A dél-amerikai termelők jellemzően nem képesek biztosítani a szalmonellamentes termelést, ezért magasabb gyógyszerhasználattal kénytelenek élni, de egyébként is jellemző, hogy magas gyógyszeradagokkal pótolják a higiénés hiányosságokat. 

Vissza kellett hívni a brazil marhahússzállítmányokat

2025 végén az Európai Bizottság visszahívta az importált brazil marhahússzállítmányokat, miután az ellenőrzések során az EU-ban tiltott hormonokat találtak egyes szállítmányokban. Ezeket a termékeket több EU-tagállamban (pl. Ausztria, Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Görögország) kivonták a forgalomból. Ez felkeltette a közvélemény aggodalmát a brazíliai biztonsági ellenőrzések és a hormonmaradványok nyomonkövethetőségének megbízhatóságát illetően. Néhány sokkoló számadat a brazil szarvasmarha-ágazatról: 200 millió marhát nevelnek (több mint háromszorosan meghaladva az európai állományt), ez pedig globálisan is domináns helyzetbe hozza őket, hiszen a világon minden negyedik marha „a brazil pampákon” nevelkedik. 

Antibiotikum: igen, nyomon követés: nem

Egy több ezer kilométeres tényfeltáró misszió során írországi újságírók – rejtett kamerával – egyszerűen csak besétálhattak az utcáról az agrárüzletekbe, és a receptre kapható, injekciós antibiotikumokat, köztük a legfontosabb, kritikus jelentőségű antimikrobiális szereket is, recept, kérdések vagy a vásárlói adatok rögzítése nélkül vásárolhatták meg. A farmok, piacok és vágóhidak látogatása során olyan szarvasmarhákkal találkoztak, amelyek nem rendelkeztek hivatalos füljelöléssel. Eltávolítható füljelöléseket alkalmazó és eltávolító eszközöket együtt, szabadon árultak, és nem létezett működő nemzeti adatbázis az állatokról vagy a gazdaságokról. Ezek a megfigyelések alapvetően ellentmondanak mind a bizottságnak az EU–Mercosur-megállapodásról tett nyilvános kijelentéseinek, mind az EU saját, az antimikrobiális rezisztenciára és a nyomonkövethetőségre vonatkozó „One Health” stratégiájának.

Növényvédőszer-maradványok az importárukban

A Mercosur-országokból importált növényi eredetű élelmiszerek tudományos elemzése széles körű növényvédőszer-maradványokat mutatott ki az árukategóriákban – 22 különböző növénytípus elemzése alapján –, ami változatos szennyeződési mintákat jelez. Például a brazil lime-ok 27 aktív peszticid-összetevő maradványait tartalmazták, köztük gyomirtókat és rovarirtókat (pl. imidakloprid, cipermetrin), amelyek közül számos tiltott az EU-ban. A minták több mint 90 százaléka több peszticid mérgező keverékét tartalmazta. Az élelmiszerek és takarmányok EU-s gyorsriasztási rendszere (RASFF) 726, a Mercosur-termékekhez kapcsolódó esetet talált; ezek többsége Brazíliából, a második helyen pedig Argentínából származott. A leggyakoribb veszélyek között szerepeltek a mikrobiológiai szennyeződés (például szalmonella) és a peszticidmaradványok, a klóralapú vegyi anyagok és a patogén mikroorganizmusok, különösen a gyógynövényekben, fűszerekben és diófélékben, valamint az állati eredetű élelmiszerekben.

Ezek az adatok abból a szempontból pedig még inkább riasztók, hogy az importáruknak csupán az 1-2 százalékát ellenőrzik az EU-ba történő beérkezéskor. Ha az 1 százaléknál ilyen problémákat találtak, akkor mi lehet a többi 99-ben?