Messze többről szól a NIS megszerzése, mint egy piaci bővítés: megfordulhat a kocka, a Mol diktálhat a Janafnak

Közeleg a döntés arról, hogy mely társaság veheti át az orosz tulajdonosok helyét a szerbiai NIS olajpiaci csoportban, a befutónak minden eddigi bejelentés alapján a magyar Mol ígérkezik. Ha sikerül, Szerbia már a negyedik olyan ország lesz Magyarország, Szlovákia és Horvátország után, amelyben csak egyetlen, kulcspozíciójú olajfinomító működik, az pedig a Molé, vagy a Mol irányítja.

Alaphelyzetként a Mol csoport egy közel teljes szénhidrogénipari lánc elemeivel erősödhet a NIS többségének megcélzott megszerzésével. A szerbiai társaság eszközeit és jórészt az eddigi orosz többségi tulajdonosok fejlesztéseinek köszönhető erősségeit már bemutatta a Világgazdaság. Érdemes azonban végiggondolni azt is, hogy mit hoz a Molnak a már bejelentett, megépítendő szerb–magyar olajvezeték, valamint a százhalombattai és a rijekai finomító között tervezett termékvezeték, azon felül, hogy természetesen minél több hadra fogható kapcsolat van a létesítmények között, annál jobb. Mint megírtuk, a finomítógyűrű kialakításához szükséges másik fontos cső, a magyar–szlovák termékvezeték épp most épül. 

A Janaf vagy enged, vagy kereshet más megbízót

A szerb–magyar olajvezetékkel már a NIS-t is el lehet majd látni oroszországi eredetű kőolajjal. Egyelőre a tengerpart nélküli Magyarország és Szerbia (és persze Szlovákia) orosztól eltérő olajjal való ellátása erősen függ attól, hogy milyen áron és mekkora tengeri olajkikötő-kapacitásokhoz fér hozzá, illetve, hogy onnan a kőolaj milyen áron jut el a finomítóiba. Közelsége miatt leginkább a horvátországi Omisalj termináljára érdemes a megvásárolt alternatív olajjal érkező tartályhatókat rendelni. Csakhogy az Omisajltól induló vezeték használata nagyon drága, miután a Janaf diktáló pozícióban van. 

Azonban fordulhat a kocka. A Janaf–NIS-függés ugyanis kölcsönös, mert a horvátországi társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka a NIS-től és a Mol csoporttól származik. Így, ha megépül a magyar–szerb olajvezeték, akkor a NIS szélső esetben azt is megteheti, hogy egyáltalán nem veszi igénybe a Janaf szolgáltatásait.  Mindazonáltal az talán életszerűbb, hogy miután az alternatív szállítási lehetőség birtokában megnő a NIS-t (tervek szerint) ellenőrző Mol tárgyalási pozíciója, a Janaf kénytelen lesz jelentősen engedni a szállítási díjaiból. Akár már jövőre is, ugyanis a terv szerint 2027-ben adnák át a csövet, amelynek

• a szerbiai szakasza 113 kilométeres,
• évente legfeljebb 5,5 millió tonna kőolajat lesz képes szállítani,
• a lefektetése pedig 130 milliárd forintba kerülhet.

A NIS jön, a Barátság marad

Afelől nagyjából nyugodtak lehetünk, hogy a Barátság kőolajvezetéken továbbra is jön az orosz olaj, vagyis továbbra is lesz stabil forrása a Mol által ellenőrzendő finomítóhármasnak. Az orosz Transznyefty és az ukrán Ukrtransznafta 2020-tól hatályos olajtranzit-megállapodása 2029 végéig érvényes, bár nyilván évente frissítik, és nyilván minden szerződés felbontható, Ám nem ez a lényeg, hanem hogy sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem érdeke az olajtranzit leállítása. Oroszország teljesíteni kívánja a vevőivel szembeni kötelezettségeit, és nagy szüksége van az olajbevételekre. Ukrajna pedig a jórészt Magyarországról vagy azon keresztül érkező olajtermékeket várja nagyon, mert ezeket éppen az orosz exportolajból kézenfekvő előállítani. 

A gázolaj-termékvezeték magyarországi végpontja Nyírbogdány térségében épült ki, még a KGST-időkben.

Emlékezetes egyébként, hogy amikor Ukrajna drónokkal támadta az unecsai orosz olajközpontot, akkor a feltételezésekkel ellentétben nem magát a Barátságot támadta. Így az akció nyomán nem is állt le a Magyarországra történő kőolajszállítás sem, amely egyébként sem folyamatos, ráadásul akkortájt a Dunai Finomító karbantartások miatt nem is fogadott olajat a Világgazdaság értesülése szerint. Az ukrán célpont pedig az a létesítmény volt, amelyen keresztül az orosz kőolaj északra, az Uszty-Lugában működő olajkikötőbe tartott. Ukrajna tehát saját olajtermék-ellátása miatt kifejezetten ellenérdekelt az orosz kőolaj Magyarországra történő szállításának megzavarásában a mostani állapot szerint. Ez kényelmes helyzetet teremt a Mol számára, amely a pozsonyi, a százhalombattai és hamarosan a pancsovai finomító kőolaj- és termékvezetékekkel való összekapcsolása révén jelentősen erősítheti pozícióit a térségben. E kapcsolatok erősítésén még akkor is érdemes dolgoznia, még nagyobb kockázatok mellett is, ha mégsem szerezhetne többséget a NIS-ben, illetve ha a horvátországi Janaf vezetéki társasággal messze nem zökkenőmentes a kapcsolata.