BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tisza,Százhalombatta, munkás, MOL, olaj

Messze többről szól a NIS megszerzése, mint egy piaci bővítés: fordulhat a kocka, a Mol diktálhat a Janafnak

A Mol részéről sokkal többről szól a NIS ellenőrzésének célzott megszerzése finomítói portfóliójának és a piacának bővülésénél. A magyar társaság ugyanis egyúttal hatalmas régiós stratégiai előnyre tesz szert az olajpiacon, a tárgyalási pozíciója pedig megugrik, mindenekelőtt a NIS-t ellátó horvát Janaf vezetéki társasággal szemben.

Közeleg a döntés arról, hogy mely társaság veheti át az orosz tulajdonosok helyét a szerbiai NIS olajpiaci csoportban, a befutónak minden eddigi bejelentés alapján a magyar Mol ígérkezik. Ha sikerül, Szerbia már a negyedik olyan ország lesz Magyarország, Szlovákia és Horvátország után, amelyben csak egyetlen, kulcspozíciójú olajfinomító működik, az pedig a Molé, vagy a Mol irányítja.

NIS
A NIS egyelőre horvát kikötőből jut kőolajhoz, de ez változhat / Fotó: Wikipedia

Alaphelyzetként a Mol csoport egy közel teljes szénhidrogénipari lánc elemeivel erősödhet a NIS többségének megcélzott megszerzésével. A szerbiai társaság eszközeit és jórészt az eddigi orosz többségi tulajdonosok fejlesztéseinek köszönhető erősségeit már bemutatta a Világgazdaság. Érdemes azonban végiggondolni azt is, hogy mit hoz a Molnak a már bejelentett, megépítendő szerb–magyar olajvezeték, valamint a százhalombattai és a rijekai finomító között tervezett termékvezeték, azon felül, hogy természetesen minél több hadra fogható kapcsolat van a létesítmények között, annál jobb. Mint megírtuk, a finomítógyűrű kialakításához szükséges másik fontos cső, a magyar–szlovák termékvezeték épp most épül

A Janaf vagy enged, vagy kereshet más megbízót

A szerb–magyar olajvezetékkel már a NIS-t is el lehet majd látni oroszországi eredetű kőolajjal. Egyelőre a tengerpart nélküli Magyarország és Szerbia (és persze Szlovákia) orosztól eltérő olajjal való ellátása erősen függ attól, hogy milyen áron és mekkora tengeri olajkikötő-kapacitásokhoz fér hozzá, illetve, hogy onnan a kőolaj milyen áron jut el a finomítóiba. Közelsége miatt leginkább a horvátországi Omisalj termináljára érdemes a megvásárolt alternatív olajjal érkező tartályhatókat rendelni. Csakhogy az Omisajltól induló vezeték használata nagyon drága, miután a Janaf diktáló pozícióban van. 

Diktál is: amint kitört az ukrajnai háború, azonnal megduplázta a Mol számára a tarifáit az Adria-kőolajvezetéken, ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter idézte fel a Világgazdaságnak évindító interjújában.

Azonban fordulhat a kocka. A Janaf–NIS-függés ugyanis kölcsönös, mert a horvátországi társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka a NIS-től és a Mol csoporttól származik. Így, ha megépül a magyar–szerb olajvezeték, akkor a NIS szélső esetben azt is megteheti, hogy egyáltalán nem veszi igénybe a Janaf szolgáltatásait.  Mindazonáltal az talán életszerűbb, hogy miután az alternatív szállítási lehetőség birtokában megnő a NIS-t (tervek szerint) ellenőrző Mol tárgyalási pozíciója, a Janaf kénytelen lesz jelentősen engedni a szállítási díjaiból. Akár már jövőre is, ugyanis a terv szerint 2027 végén adnák át a csövet, amelynek

  • a magyarországi szakasza 180 kilométeres,
  • évente legfeljebb 5,5 millió tonna kőolajat lesz képes szállítani,
  • a lefektetése pedig 320 milió euróba forintba kerülhet.

A NIS jön, a Barátság marad

Afelől nagyjából nyugodtak lehetünk, hogy a Barátság kőolajvezetéken továbbra is jön az orosz olaj, vagyis továbbra is lesz stabil forrása a Mol által ellenőrzendő finomítóhármasnak. Az orosz Transznyefty és az ukrán Ukrtransznafta 2020-tól hatályos olajtranzit-megállapodása 2029 végéig érvényes, bár nyilván évente frissítik, és nyilván minden szerződés felbontható, Ám nem ez a lényeg, hanem hogy sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem érdeke az olajtranzit leállítása. Oroszország teljesíteni kívánja a vevőivel szembeni kötelezettségeit, és nagy szüksége van az olajbevételekre. Ukrajna pedig a jórészt Magyarországról vagy azon keresztül érkező olajtermékeket várja nagyon, mert ezeket éppen az orosz exportolajból kézenfekvő előállítani. 

Márpedig a harckocsik gázolajjal mennek. Az ukrán harckocsikat tápláló gázolaj pedig jó eséllyel ugyanúgy orosz olajból készül, mint az orosz tankoké.

A gázolaj-termékvezeték magyarországi végpontja Nyírbogdány térségében épült ki, még a KGST-időkben.

Emlékezetes egyébként, hogy amikor Ukrajna drónokkal támadta az unecsai orosz olajközpontot, akkor a feltételezésekkel ellentétben nem magát a Barátságot támadta. Így az akció nyomán nem is állt le a Magyarországra történő kőolajszállítás sem, amely egyébként sem folyamatos, ráadásul akkortájt a Dunai Finomító karbantartások miatt nem is fogadott olajat a Világgazdaság értesülése szerint. Az ukrán célpont pedig az a létesítmény volt, amelyen keresztül az orosz kőolaj északra, az Uszty-Lugában működő olajkikötőbe tartott. Ukrajna tehát saját olajtermék-ellátása miatt kifejezetten ellenérdekelt az orosz kőolaj Magyarországra történő szállításának megzavarásában a mostani állapot szerint. Ez kényelmes helyzetet teremt a Mol számára, amely a pozsonyi, a százhalombattai és hamarosan a pancsovai finomító kőolaj- és termékvezetékekkel való összekapcsolása révén jelentősen erősítheti pozícióit a térségben. E kapcsolatok erősítésén még akkor is érdemes dolgoznia, még nagyobb kockázatok mellett is, ha mégsem szerezhetne többséget a NIS-ben, illetve ha a horvátországi Janaf vezetéki társasággal messze nem zökkenőmentes a kapcsolata.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.