Erősödnek a hangok, már a nukleáris opció is szóba került Donald Trump fenyegetése miatt – Kínára tartalékolja a páncéltörőt Brüsszel?
Egyre erősödnek azok a hangok az Európai Unióvban, hogy Donald Trump amerikai elnök Grönland miatti vámfenyegetésére válaszul vessék be a nukleáris opciót (Ezt a kifejezést abban az értelemben használják, hogy az ACI alkalmazása a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok teljes megromlásához vezethet, hasonlóan ahhoz, ahogy egy katonai konfliktusban a végső eszközt vetik be – a szerk.), ami Brüsszel „kereskedelmi páncéltörője”, hivatalos nevén a gazdasági kényszerítés elleni eszköz (Anti-Coercion Instrument – ACI). A tagállamok egyelőre elhalasztották a döntést, de Franciaország mögé felsorakozhat Európa legnagyobb gazdasága, Németország is ebben az ügyben.
Az amerikai elnök február 1-jétől sújtja vámokkal a Grönland függetlensége mellett kiálló európai országokat, a fenyegetés miatt csütörtökre összehívtak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelyen szóba kerülhet az ACI is. Emellett minden valószínűség szerint elhalasztják a szavazást az amerikai ipari termékekre vonatkozó vámok feloldásáról, amelyet már a vámbejelentés előtt többen követeltek az Európai Parlamentben, vagyis veszélybe kerül a nyáron megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodás.
A kényszerítés elleni eszköz bevetését Washington ellen Franciaország sürgeti leginkább.
A bevetéséhez a tagállamok minősített többségre van szükség; ez legalább 15, az uniós népesség 65 százalékát adó tagállam támogatását jelenti.
A német pénzügyminiszter felsorakozott Macron mögé
Ehhez egy lépéssel közelebb került Párizs, miután Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter beállt Emmanuel Macron francia elnök mögé. „Van egy jogilag létrehozott európai eszközkészlet, amely nagyon érzékeny intézkedésekkel reagál a gazdasági zsarolásra. És most fontolóra kell vennünk ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását” – mondta a Politico tudósítása szerint a francia kollégájával tartott berlini tárgyalása alkalmával.
„Most már mindent elő kell készíteni” – mondta, de hangsúlyozta:
Készek vagyunk megoldásokat találni. Kinyújtjuk a kezünket, de nem engedünk a zsarolásnak.
A szavai azt jelentik, hogy a német koalícióban – legalábbis a szociáldemokraták – készek határozottabb fellépésre Washington ellen.
Friedrich Merz kancellár is tart majd sajtótájékoztatót, akkor kiderül, hogy egységes-e a berlini kormány.
Jön a „kereskedelmi páncéltörő”?
Kérdés azonban, hogy a tagállamok be merik-e vetni ezt a nukleáris opciót – és elemzők egy része szerint a válasz az, hogy nem, pedig azt pontosan ilyen fenyegetés esetére találták ki. Igaz, annak idején mindenki azt gondolta, hogy Kína ellen kell majd bevetni.
Az ACI 2003-ban lépett életbe, és egy sor lehetséges ellenlépést tartalmaz kényszerítés esetére. Az EU többek között korlátozhatja
- az áruk és szolgáltatások kereskedelmét,
- a szellemi tulajdonjogokat,
- a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket,
- a hozzáférést a közbeszerzésekhez és a tőkepiachoz.
Emellett engedélykötelessé teheti a piacán forgalmazni kívánt vegyi anyagokat és higiéniai termékeket, kizárhatja az uniós finanszírozású kutatási programokból a kényszerítést alkalmazó harmadik országot.
Ha most nem, akkor sosem vetik be
„Ez most egy politikai teszt” – mondta az Euractivnak az ACI bevetésével kapcsolatban Tobias Gehrke, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa.
Ha Európa nem tud azonnal határozott választ adni, akkor azzal ismét bebizonyítja Washingtonnak, hogy Grönland megszerzésének költségei korlátozottak és kezelhetők
– figyelmeztetett.
Egyetért vele Ignacio García Bercero, az Európai Bizottság volt vezető kereskedelmi tisztviselője, a Bruegel vezető munkatársa, aki szerint az ACI alkalmazása hetek alatt megtorlást eredményezhet az úgynevezett sürgősségi eljárás keretében, elmulasztása azonban mélyebb intézményi diszfunkcióra utalna.
„Ha az ACI-t ilyen körülmények között nem alkalmazzák, akkor soha nem is fogják” – vélekedett.
Brüsszel óvatos
Egyelőre óvatos az EB is, amelynek formálisan kérnie kell az ACI aktiválását, mielőtt a tagállamok szavazhatnának róla. „A vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és veszélyes lefelé irányuló spirálba sodornák a feleket” – írta Ursula von der Leyen a közösségi médiában Trump kijelentései után anélkül, hogy konkrét ellenintézkedéseket vázolt volna fel.
A Deutsche Bank arra is figyelmeztetett, hogy az ACI bevezetése káros amerikai ellenintézkedéseket válthat ki, különösen tekintettel Európa függőségére az amerikai technológiától és pénzügyi szolgáltatásoktól.
Az EU 2024-ben 198 milliárd eurós többletet ért el az Egyesült Államokkal folytatott árukereskedelemben, de az EU adatai szerint a szolgáltatások terén csaknem 148 milliárd eurós hiányt regisztrált.
A liberálisok támogatják a nukleáris opciót
Még ha Brüsszel aktiválná is ezt a fegyvert, a szabályok szerint hónapokba telhet, mire bármilyen intézkedés történik – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség.
Először is, a bizottságnak négy hónapja van arra, hogy kivizsgálja a káros kereskedelempolitikával vádolt harmadik országot, ezután a tagállamoknak nyolc-tíz hetük van arra, hogy támogassák az intézkedésre vonatkozó javaslatot.
Csak ezután kapna zöld utat a bizottság az intézkedések előkészítésére, amelyek hat hónapon belül lépnének hatályba. Az EU szerint ez az időkeret csak tájékoztató jellegű, de már önmagában a vizsgálat megindítása is erőteljes üzenetet küldene, hogy Brüsszel hajlandó visszavágni fontos szövetségesének.
„Az Egyesült Államok olyan tévedésbe esik, amely nemcsak veszélyes, de fájdalmas is lehet. Az ACI a mi gazdasági atomfegyverünk” – mondta hírügynökségnek Valerie Hayer, az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójának, a liberális Újítsuk meg Európát csoportnak a vezetője, aki támogatja az eszköz aktiválását.
Ajánlott videók
