Annyival gazdagodott a milliárdos elit 1 év alatt, mint amennyi pénze van a Föld 4,1 milliárd legszegényebb emberének
A milliárdosok vagyona tavaly a legutóbbi időszakhoz képest háromszorosára nőtt, és elérte a valaha mért legmagasabb szintet, ami tovább mélyítette a demokratikus stabilitást fenyegető gazdasági és politikai szakadékokat – közölte hétfőn a szegénységellenes szervezet, az Oxfam.

A davosi Világgazdasági Fórum megnyitására időzített jelentésében a jótékonysági szervezet arról számolt be, hogy a világ milliárdosainak a vagyona 2025-ben 16 százalékkal, 18 300 milliárd dollárra hízott –
ez 2020 óta összesen 81 százalékos emelkedés.
Miközben ők egyre jobban gazdagodnak, a világon minden negyedik ember számára nehézséget jelent biztosítani a rendszeres táplálkozást, és majdnem minden második szegénységben él, emlékeztetett a jelentést ismertetve a Reuters.
A nairobi székhelyű Oxfam számításai szerint a milliárdosok 2500 milliárd dolláros tavalyi vagyonnövekedése megegyezik azzal az összeggel, amellyel a világ legszegényebb 4,1 milliárd embere összesen rendelkezik.
A mesterséges intelligencia is hajtja a vagyonrobbanást
Az Oxfam a jelentés összeállításakor tudományos kutatásokra és különböző adatforrásokra támaszkodik a Világ-egyenlőtlenségi Adatbázistól a Forbes gazdagok listájáig.

Megállapításuk szerint ráadásul a vagyonrobbanáshoz drámai politikai hatalomkoncentráció is társul, a milliárdosok ugyanis 4000-szer nagyobb valószínűséggel töltenek be politikai tisztséget, mint a hétköznapi polgárok.
A szervezet
a legutóbbi vagyonrobbanást Donald Trump amerikai elnök politikájához köti,
aki második elnökségének kezdete óta a „nagy gyönyörű törvényével” csökkentette az adókat, megvédte a multinacionális vállalatokat a nemzetközi nyomástól, és enyhítette a monopóliumok ellenőrzését.
A mesterségesintelligencia- (MI) vállalatok tőzsdei szárnyalása további váratlan nyereséget hozott a már amúgyis gazdag befektetőknek, bár egyre több a vita azzal kapcsolatban, nem durran-e ki hamarosan az MI-lufi.
Növekszik a szakadék a milliárdosok és a világ többi része között
„A gazdagok és a többiek közötti egyre növekvő szakadék rendkívül veszélyes és fenntarthatatlan politikai deficitet is okoz” – figyelmeztetett a jelentés ismertetésekor Amitabh Behar, az Oxfam ügyvezető igazgatója.
A szervezet ezért sürgette a kormányokat, hogy fogadjanak el nemzeti egyenlőtlenségcsökkentési terveket, vezessenek be magasabb adókat a rendkívüli vagyonra, és erősítsék meg a pénz és a politika közötti tűzfalakat, beleértve a lobbizás és a kampányfinanszírozás korlátozását.
Jelenleg csak néhány országban, például Norvégiában vetnek ki vagyonadót, de más országok, például Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, is fontolgatnak hasonló lépéseket.

Giorgia Meloni olasz kormányfő azonban egyelőre csak az országba újonnan letelepedők külföldi jövedelmére kivetett átalányadót duplázta meg, ami csapást mér a gazdagokra, hiszen ők éppen a magasabb adók elől menekülnek máshová.
A leggazdagabbaké a legnagyobb médiavállalatok fele
A milliárdosok száma tavaly ugrott először háromezer fölé, jelentős részben az MI-nek köszönhetően , amely rekordidő alatt teremtett több tucat új szupergazdagot. Ennek ellenére Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója lett az első ember, akinek a nettó vagyona meghaladta az 500 milliárd dollárt, de most már 700 milliárd felett jár.
A milliárdosok politikai hatalmát nagyban növeli, hogy ma már a világ legnagyobb médiavállalatainak több mint felét birtokolják:
- Jeff Bezosé például a tekintélyes The Washington Post,
- Elon Muské az X közösségi oldal,
- Patrick Soon-Shiong dél-afrikai-amerikai üzletemberé a Los Angeles Times,
- a „francia Murdoch”, Vincent Bolloré pedig gyakorlatilag az egész ottani médiapiacot dominálja.
„A szupergazdagok világszerte nemcsak több vagyont halmoztak fel, mint amennyit valaha is elkölthetnének, hanem ezt a vagyont arra is felhasználták, hogy biztosítsák maguknak a politikai hatalmat, amellyel meghatározzák a gazdaságunkat és irányítják a nemzeteket. Ez a hatalom a milliárdosoknak ellenőrzést biztosít mindannyiunk jövője felett, aláásva a politikai szabadságot és csorbítva a többség jogait” – emelte ki a jelentésből a francia AFP hírügynökség.


