Rejtély, miből lesz pénz felsőoktatásra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA korábban sok vitát kiváltott intézményi változásokat elhalasztaná a társadalmi vita alatt álló felsőoktatási törvénytervezet, ám a finanszírozás kérdéseiről nem szól az anyag. A tervezet szerint a kormány évente rendeletben szabályozná, hogy hol, hány államilag finanszírozott férőhely lesz. „Ugyan az intézményi rendszer a tervezetben foglaltak szerint nem változna jelentősebben, ám finanszírozás kérdése továbbra is nyitott – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tőrös Szilárd.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke hozzátette: a felsőoktatás átszervezésével kapcsolatban fontos és pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy módosult a tervezetben a tudományegyetemek korábbi meghatározása. Ennek értelmében nem a karok számától függene a tudományegyetemi besorolás. A korábbi definíció ugyanis logikai problémákat vetett fel – mondta el Tőrös Szilárd. Az elnök hozzátette: kikerült a tervezetből az is, hogy az intézményeknek záros határidőn belül át kellene alakulniuk.
„Üdvözlendő tehát, hogy a tervezet a tudományegyetemekre és a minőségi kritériumokra helyezi a hangsúlyt, ám ezen a ponton átmeneti intézkedésekre is szükség lenne. A docensként való alkalmazás minőségi kritériumai között szerepel ugyanis a habilitáció, ám jelenleg az 50 év körüli docensek kiváló munkájuk ellenére többségükben nem habilitáltak” – hozta fel példaként az elnök.
Nem tartalmazza a tervezet azokat a részleteket sem, amelyekről szerződést kötne az állam a tanulmányait megkezdő hallgatóval, csak a szerződés megkötésének szándékát tartalmazza. Az ilyen megállapodás révén a hallgatónak vállalnia kellene, hogy diplomája megszerzése után meghatározott ideig az országban dolgozik, ellenkező esetben vissza kellene fizetnie oktatásának költségeit.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
Új egyetem születik
A tervezet szerint – a korábbiaknak megfelelően – létrejön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely az államigazgatás és a fegyveres erők szakemberellátását biztosítaná a jövőben egy intézményen belül. Ez a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összeolvadásával jön létre.-->
