BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az EKB-tól várják a csodát Olaszország ügyében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

A gyors olaszországi hatalomváltás és a technokraták kormányra jutása ellenére sem csökkent a feszültség tegnap az euróövezeti kötvénypiacokon. A tízéves lejáratú olasz állampapírok hozamát például csak amiatt sikerült a hétszázalékos szint alatt tartani, mert az Európai Központi Bank (EKB) tegnap is vásárolta a papírokat a nyomás csökkentése érdekében. A hét százalék kritikus szint: ha tartósan

e felett maradnak a hozamok,

az megbillentheti az olasz államháztartást – korábban e szint

felett szorult nemzetközi mentőcsomagra Írország, valamint Portugália is.

„Az új kormánynak előbb meg kell győznie a piacokat arról, hogy valóban képes csökkenteni az államadósságot, és véghezviszi a szükséges fiskális kiigazításokat” – kommentálta a fejleményeket a Világgazdaságnak Kuti Ákos. Az Equilor vezető elemzője szerint néhány hétig valószínűleg még nem csökken a piaci nyomás, sőt további hozamemelkedés is elképzelhető, ezt követően viszont normalizálódhat a helyzet. Mario Monti miniszterelnök tegnap parlamenti beszédében jelezte, hogy hiánytalanul végrehajtják majd a már elfogadott megszorító intézkedéseket, emellett pedig további adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket is fontolgatnak.

Ezzel együtt piaci körökben egyre inkább terjed az a vélemény, hogy az EKB-nak az eddiginél nagyobb erőkkel kellene interveniálnia a piacokon. „A jegybanknak jeleznie kellene hajlandóságát a korlátlan beavatkozásra” – mondta a Financial Times Deutschlandnak Thomas Meyer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza. Mohamed el-Erian, a világ legnagyobb kötvényalap-kezelőjének számító Pimco főstratégája pedig azt állította, hogy már csak az EKB képes megmenteni Olaszországot. Mások – köztük a német kormány – viszont továbbra is ellenzik az intervenció fokozását. Szerintük az a tagállamok adósságának burkolt finanszírozását jelenti, márpedig azt tiltja az EU szerződése, Olaszország pedig egyedül is meg tud birkózni a problémákkal.

Kuti Ákos szerint az EKB korlátlan beavatkozását azok pártolják, akik úgymond épp pozícióban ülnek. „A hozamok emelkedésében nagy szerepük van a spekulánsoknak is, akik miután elfoglaltak egy pozíciót, megpróbálják eladni a sztorit, és a többi befektetőt is a pozíció felvételére ösztönzik. Ha ez sikerül, s a csorda igazodik, akkor ez egy ideig felfelé hajtja a hozamokat. A lényeg, hogy a piac volatilis legyen, így lehet ugyanis nagy nyereséget elérni” – magyarázta az elemző. Szerinte a trendforduló, azaz a hozamesés még azelőtt megtörténhet, hogy a kormány bármit is lépett volna. Ez pedig azt jelezné: valójában a piacok diktálnak.

Eközben a spanyol állam keddhez hasonlóan tegnap is csak rekordszintű, 14 éves csúcsot jelentő hozamokért cserébe volt képes pénzt felvenni a tőkepiacokon. A tízéves államkötvények eladásából 3,6 milliárd euró folyt be – az előzetes bevételi cél 3 és 4 milliárd euró között volt –, miközben a yield 6,975 százalékra nőtt – ez 1997 óta a legmagasabb érték. Ezzel párhuzamosan a másodlagos piacon is nőtt a nyomás: kora délután a 6,7 százalékot is átlépték a tízéves papírok hozamai.

Elszólta magát, lemondott az európai IMF-vezér

Azonnali hatállyal lemondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai osztályának vezetője. Ez a szervezeti egység kezeli az IMF jelenlegi legnagyobb értékű hitelprogramjait, a görög, ír, portugál mentőcsomagokat. Az egy éve az IMF-hez szegődött Antonio Borges személyes okokkal indokolta lépését, azonban döntése annyiban nem okozhatott meglepetést, hogy október elején az eurózóna adósságválsága ügyében olyan, piaci reakciókat is kiváltó nyilatkozatot tett, amelyet órákkal később helyesbítenie kellett az IMF vezetésének nyomására. A korábban a Goldman Sachsnál nyolc éven keresztül vezető pozíciót betöltő portugál szakember ugyanis azt mondta: elméletileg az IMF a másodlagos kötvénypiacon be tudna avatkozni, hogy lejjebb vigye a spanyol és olasz állampapírok egyre feljebb szökő hozamait. Pár órával később úgy helyesbítette kijelentését, hogy az IMF az országoknak nyújtott hiteleken kívül nem avatkozhat be közvetlenül az állampapírpiacokon.

„Borges nem volt elég óvatos a nyilatkozatainál egy olyan időszakban, amely különösen érzékenyen érinti az IMF-et”

– mondta a Bloombergnek a washingtoni Peterson Institute szakértője. Jacob Funk Kirkegaard szerint a Borges helyére kinevezett brit–iráni Reza Moghadamnak, a stratégiai osztály volt vezetőjének ilyen gondja biztosan nem lesz, hiszen a szervezetnél eddig eltöltött közel húsz évével igazi veteránnak számít az IMF-en belül. n T. G.

„Borges nem volt elég óvatos a nyilatkozatainál egy olyan időszakban, amely különösen érzékenyen érinti az IMF-et”

– mondta a Bloombergnek a washingtoni Peterson Institute szakértője. Jacob Funk Kirkegaard szerint a Borges helyére kinevezett brit–iráni Reza Moghadamnak, a stratégiai osztály volt vezetőjének ilyen gondja biztosan nem lesz, hiszen a szervezetnél eddig eltöltött közel húsz évével igazi veteránnak számít az IMF-en belül. n T. G.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.