Baleset nélkül is veszélyes a munka

Jelentősen csökkent a válság nyomán a munkahelyi balesetek száma, ám ez nem annyira a szabályok nagyobb tiszteletben tartása, hanem a válság eredménye. Mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai mutatják, a bejelentett foglalkozási balesetek száma 2005-től 2009-ig 5000 esettel csökkent. Ezen belül a halálos munkabaleseteké 2005-ben 160, 2009-ben 100 volt. Ez nagyjából követi az uniós tapasztalatokat.

Az OMMF 2009-ben 21 ezer munkavédelmi ellenőrzést bonyolított le. Ezeknél 129269 munkáltatónál 79616 szabálytalanságot tártak fel a felügyelők. A felügyelőség az ellenőrzések tapasztalatai alapján tipikus hibaként említi azt, hogy a veszélyes munkavégzést az alkalmi munkavállalás keretében vagy alvállalkozókkal végeztette a munkáltató. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet: a válság csak fokozta a munkanélküliség hatására már kialakulóban lévő magatartást, amely szerint a dolgozók bármilyen körülmények között vállalják a munkát.

Az ellenőrzések a munkavédelemről, a munkaügyi vizsgálatokról, a hatósági eljárás szabályairól szóló törvények szerint zajlanak. A közérdekű kérelmeket, panaszokat és bejelentéseket a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni a megkeresett hatóság. 2009-ben a 21 ezer munkavédelmi ellenőrzésből kétezer zajlott ezen a jogcímen.

Szakértők felhívják a figyelmet: az esetleges bírságon kívül a munkabaleset büntetőjogi és kártérítési következményekkel is járhat. Ám akkor is súlyos a mulasztás, ha nem történik baleset vagy megbetegedés. Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben és az egyéb jogszabályokban, valamint a saját szabályzataiban előírtakat nem tarja be, a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak. A szabálysértési körbe tartozik például a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése, de annak eltűrése is. Ugyanígy egy baleset vagy megbetegedés nem megfelelő dokumentálása, a munkavédelmi képviselő akadályozása is szabálysértésnek számít. Ennek minősül az egyes gyártó- vagy biztonsági berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése is, például a gépek előzetes vizsgálat nélküli vagy lejárt engedéllyel történő üzemeltetése.

Munkavédelmi bírság szabható ki azzal a munkáltatóval szemben, aki a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztva veszélyezteti a munkavállaló testi épségét. Ilyen például a munkavédelmi üzembe helyezés, a időszakos biztonsági felülvizsgálat, valamint balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása. A szükséges védőeszközök hiánya, veszélyes munkakörökben az alkalmassági vizsgálat elmulasztása, a megengedett értéket meghaladó veszélyes, rákkeltő anyagnak való kitettség is bírságolható. Ennek összege telephelyenként ötvenezertől tízmillió forintig terjed.

A biztos szerint a válság nem rontotta a munkavédelmi helyzetet, ám valószínűleg – a kényszerű költségcsökkentések miatt – növeli azok előfordulásának kockázatát. Tapasztalatai szerint azokban az országokban jobb a helyzet, ahol az érdekegyeztetés fejlettebb szinten van. Magyarországgal kapcsolatban így fogalmazott: „Általában véve az új tagországok körében észlelhető egyfajta késedelem; ám sok esetben félreértett gazdaságstratégia is, hogy a védelem teher. Szerencsére vannak jó modellek, és a kamarák feladata is, hogy a hagyományosabb nyugat-európai kultúrát terjesszék.”

Andor szerint a kis- és középvállalkozások nagyobb bevonása is fontos, mivel statisztikailag bizonyítható, hogy a balesetek nagy része a kkv-szektorban fordul elő. Ráadásul ott van nagyobb tudatosság, ahol a szociális párbeszéd jobban működik, és nyilván ez a kisebb cégekre kevésbé jellemző. Aki ott dolgozik, nem feltételnül találkozik információkkal saját jogairól vagy a különböző előírásokról – tette hozzá a biztos.

a fegyelem is lankad. Gyükeri Mercédesz Andor László: Nagyobb tudatosság kell a kis- és közepes vállalkozásoknál „Jelentős mennyiségű uniós szintű jogszabály szabályozza a munkavédelmet, ezek 1989 óta különböző stációkban épültek föl” – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős tagja. Lapunknak az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség bilbaói konferenciáján nyilatkozó Andor László kiemelte: az uniós jogalkotás sajátosságaiból eredően időnként lassan születnek meg a szabályok, ugyanakkor arra is akad példa, hogy azért kell módosítani egy irányelvet vagy rendeletet, mert hibásan kalibrálták. Ilyen például az elektromágneses mezőknek való kitettségről szóló direktíva, amely – legalábbis jelenlegi formájában – gyakorlatilag lehetetlenné teszi az MRI-technológia alkalmazását.

A biztos szerint a válság nem rontotta a munkavédelmi helyzetet, ám valószínűleg – a kényszerű költségcsökkentések miatt – növeli azok előfordulásának kockázatát. Tapasztalatai szerint azokban az országokban jobb a helyzet, ahol az érdekegyeztetés fejlettebb szinten van. Magyarországgal kapcsolatban így fogalmazott: „Általában véve az új tagországok körében észlelhető egyfajta késedelem; ám sok esetben félreértett gazdaságstratégia is, hogy a védelem teher. Szerencsére vannak jó modellek, és a kamarák feladata is, hogy a hagyományosabb nyugat-európai kultúrát terjesszék.”

Andor szerint a kis- és középvállalkozások nagyobb bevonása is fontos, mivel statisztikailag bizonyítható, hogy a balesetek nagy része a kkv-szektorban fordul elő. Ráadásul ott van nagyobb tudatosság, ahol a szociális párbeszéd jobban működik, és nyilván ez a kisebb cégekre kevésbé jellemző. Aki ott dolgozik, nem feltételnül találkozik információkkal saját jogairól vagy a különböző előírásokról – tette hozzá a biztos.-->