Differenciálás már jövőre?

Nem állítja könnyű feladat elé a munkaadókat a jövő év: a gazdaság bővülésének jelentős lassulása ellenére 18 százalékos minimálbér-növekedéssel és elvárt béremeléssel szembesülnek, ez azonban a várakozások szerint nem növeli, inkább csökkenti a versenyszférában foglalkoztatottak számát. A kormányzat jobbára a közfoglalkoztatásra összpontosít, ahol több százezer új munkahelyet hoznának létre, a vállalkozások azonban csak a bérkompenzációban bízhatnak, amelynek megtérüléséről még folynak a számítások.

Kihathat azonban a foglalkoztatottsági mutatókra, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthatna meg – olvasható az új munka törvénykönyve végleges tervezetében. Így eltérő összegű minimálbérek lehetnek érvényesek ágazatok, régiók, munkakörök szerint. A foglalkoztatásért felelős államtitkár a napokban ugyan cáfolta azt, hogy a közeljövőben kialakítanák a rendszert Magyarországon. Czomba Sándor kijelentette: „Szó sincs arról, hogy a kormány ezzel a lehetőséggel most kívánna élni. A törvénykönyv jó esetben évekre ad keretet, és hosszabb távon szeretnénk megteremteni a minimálbér eltérítésének lehetőségét.” A vállalkozók növekvő terhei miatt azonban nem kizárt, hogy már jövőre felmerül a legkisebb bér differenciálásának igénye.

„A 92 ezer forintos minimálbér és a 108 ezer forintos garantált bérminimum mellett el kell telnie egy fél évnek, mire kiderül, hogy a gazdaság mindezt hogy fogja bírni. Ezt követően nem tartom lehetetlennek, hogy valamelyik fél kezdeményezi a differenciált rendszer kialakítását” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kifejtette: „Minden valószínűség szerint regionális eltérést vélhetően a kormány, ágazati eltérést egyes szakmák fognak kezdeményezni. Azzal együtt, hogy itt 790 ezer ember sorsáról van szó, tehát nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, lehetne is haszna egy ilyen felvetésnek. Megfelelő szakmaisággal és szociális érzékenységgel segíteni lehetne olyan ágazatokon, ahol nem képesek egy adott szintet kifizetni. Ezáltal ha munkahelyek nem is keletkeznének, de meglévő állások megmaradhatnának. Ma olyan időket élünk, amikor a bért és a munkahelyet gyakran szembe kell állítani egymással, azt gondolom az utóbbi a nagyobb érték” – tette hozzá Dávid.

„A mai gazdasági helyzetben nem lenne különösebb jelentősége a differenciált minimálbérnek, hiszen ma a meglévő legkisebb bér emelése jelent gondot. Ilyen esetben nem az az opció, hogy vesznek-e fel új dolgozót az egyes cégek, hanem az, hogy van-e piac, finanszírozható-e a vállalkozás, növelhető-e a versenyképesség” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Wimmer István.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára mindehhez hozzátette: „A munkahelyteremtés ezért most csak egy nagyon szűk körben merül fel, nem látom, hogy a differenciált minimálbér bevezetése ezen direkt módon tudna változtatni. A minimálbér felemelése adott esetben járhat negatív hatással a foglalkoztatásra, ám a csökkentése nem jár feltétlenül pozitív hatással” – vélekedett Wimmer István.

MSZOSZ: nem támogatjuk a bércsökkentést

Pataky Péter szkeptikus a differenciált minimálbér hatásosságát illetően. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a Világgazdaságnak kifejtette: „Még senki nem bizonyította be, hogy a minimálbér csökkentése növelné a foglalkoztatottságot. Nem tartom értelmesnek a közmunkás-minimálbért sem, fontos alapelv lenne az egyenlő munkáért egyenlő bért elve” – hangsúlyozta az elnök. „Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy egy ilyen rendszer esetleg lenyomja a béreket. Ráadásul nem is a bérköltség jelenti ma a problémát a munkáltatóknak. Ha bevezetnék a differenciált minimálbért, az sem tudna segíteni például az építőiparon, hiszen nincsenek beruházások, nincs piac, így nincs munkakereslet sem” – tette hozzá Pataky.

Braunmüller Lajos MSZOSZ: nem támogatjuk a bércsökkentést Pataky Péter szkeptikus a differenciált minimálbér hatásosságát illetően. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a Világgazdaságnak kifejtette: „Még senki nem bizonyította be, hogy a minimálbér csökkentése növelné a foglalkoztatottságot. Nem tartom értelmesnek a közmunkás-minimálbért sem, fontos alapelv lenne az egyenlő munkáért egyenlő bért elve” – hangsúlyozta az elnök. „Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy egy ilyen rendszer esetleg lenyomja a béreket. Ráadásul nem is a bérköltség jelenti ma a problémát a munkáltatóknak. Ha bevezetnék a differenciált minimálbért, az sem tudna segíteni például az építőiparon, hiszen nincsenek beruházások, nincs piac, így nincs munkakereslet sem” – tette hozzá Pataky.-->