Kosárlabda karácsonyra

„Mindannyian kosárlabdázni szeretnénk!” – hangoztatta a hétvégi, eredetileg titokban szervezett maratoni tárgyalás után David Stern, az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) főigazgatója. A csapattulajdonosok és a játékosokat képviselő szakszervezet (NBPA) megegyeztek, így december 25-én indulhat a 66 mérkőzésből álló alapszakasz a 2011/12-es idényben.

Az úgynevezett kísérleti megállapodást azonban még két többségi szavazással is el kell fogadni. Az NBPA több mint 430 fős tagsága legalább felének kell támogatnia az új kollektív szerződést, míg a 29 csapattulajdonosból (a 30. csapat, a New Orleans a liga tulajdona) minimum 15-nek.

Az edzőtáborok december 9-én indulnának. A szezon során az együttesek legfeljebb háromszor lépnek egymás után három nap a pályára. Így lesz az eredeti csapatonkénti 82 mérkőzés helyett csak 66. Az alapszakasz április 26-ig tartana, míg a döntő utolsó napja június 26. lenne. Az All-Star hétvége Orlandóban lesz február 24–26-án.

Az idény eredetileg november 1-jén indult volna, de az NBA történetének második leghosszabb bérvitája (149 nap) miatt két hete december 15-ig valamennyi mérkőzést törölték. A megegyezésre egyre kevesebb volt az esély, két hete a játékosok a liga által egy utolsónak nevezett ajánlatot utasítottak el. Az önmagát feloszlató NBPA a bíróság elé vitte az ügyet, trösztellenes pert indítva a klubtulajdonosok ellen Minnesota és Kalifornia államban. Érvelésük szerint a lockout illegális és árrögzítésre irányuló szervezett bojkott, amely gátolja a szabad kereskedelmet, és a liga ajánlata megfosztaná a játékosokat a szabadpiaci feltételektől. A csapatok ugyanis egységként, a ligán keresztül tárgyalhatják meg televíziós és egyéb kereskedelmi szerződéseiket.

A klubtulajdonosok és a játékosok között a konfliktus az évi 4,3 milliárd dollárt kitévő bevételek elosztása miatt alakult ki. A kosarasok korábban 57 százalékban részesültek, most hajlandók voltak ezt az arányt 52 százalékra csökkenteni. A tulajdonosok viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a pénzt fele-fele arányban osszák el. Arra hivatkoztak, hogy az elmúlt szezonban összesen 300 millió dollár veszteséget könyvelhettek el. Az NBA harminc csapatából 22 (a Forbes magazin szerint csak 17) veszteséggel zárta az elmúlt évadot, a játékosok szakszervezete azonban kétségbe vonja ezt az adatot.

Öt NBA-klub (Indiana Pacers, Charlotte Bobcats, Denver Nuggets, Orlando Magic, New Jersey Nets) egyébként kevesebb veszteséget könyvelhet el, ha elmarad a szezon. Több klub – mint a Miami Heat vagy az Atlanta Hawks – pedig a nullszaldó határán mozogna.

Stern összesen 700-800 millió dollárral szerette volna csökkenteni a játékosok fizetését – akik természetesen elutasították ezt az ötletet –, a bérmaximumot klubonként 45 millió dollárban határozná meg a jelenlegi 58 millió helyett. 1984-ben még 3,6 millió dollárral indult a fizetési plafon.

A tíz évre tervezett megállapodás minden részlete még nem ismert, ám az előzetes hírek szerint a klubtulajdonosok lehetnek elégedettebbek. Állítólag a jövőben jelentősen kurtítják a kosarasok fizetését, rövidebb időtartamúak lesznek a szerződések, kisebb léptékűek a béremelések, és szigorúbb büntetések várhatók az egyes csapatok költségvetését maximáló „fizetési plafon” áttörése esetén. A bevételeket állítólag végül is megfelezik a felek. A játékosok részesedése felmehet 51 százalékra is, de lecsúszhat 49-re is, attól függően, hogy az NBA-hez befolyó pénzek meghaladják-e a tervezett összeget, vagy alatta maradnak.

A legutóbbi lockoutra az 1998/99-es idényben került sor, akkor csak februárban kezdődött meg az ötvenmérkőzésesre rövidített alapszakasz. A játékosok több mint tízmillió dollárt veszítettek, a tulajdonosok ennek legalább a tízszeresét.

A legutóbbi lockoutra az 1998/99-es idényben került sor, akkor csak februárban kezdődött meg az ötvenmérkőzésesre rövidített alapszakasz. A játékosok több mint tízmillió dollárt veszítettek, a tulajdonosok ennek legalább a tízszeresét.-->