Megegyeztek az uniós büdzséről

Janusz Lewandowski – aki a napokban Budapestre látogat – néhány órával a megállapodás után értékelte az uniós költségvetést irodájában, ahol brüsszeli újságírók egy szűk csoportját, köztük a Világgazdaság brüsszeli tudósítóját fogadta. A szombat hajnali kompromisszum értelmében egyfelől közel az Európai Parlament által követelt ambiciózus mértékben növelték a kifizetési kötelezettségeket, másfelől a nettó befizető tagállamok – a „nagyok” – által meghúzott alig több mint 2 százalékos minimumon maradtak a tényleges kifizetési keretszámok. „A versenyképességet támogató forrásokra tett kötelezettség nőtt, de a tényleges kifizetés a tavalyi szinten marad majd. A külkapcsolatok büdzséjénél növekvő kötelezettségek mellett a tényleges kifizetésre tervezett összeg még csökkent is” – mutatott rá a biztos, jóllehet elismerte, hogy az utóbbi vonatkozásban egyes területeken, mint a palesztinoknak szánt segítség, viszont kilátásba helyeztek előfinanszírozást is.

A lengyel biztos több mint aggályosnak minősítette, hogy a két kategória közötti különbség jövőre először eléri a példátlan mértékű 18 milliárd eurót. A kötelezettség mindig nagyobb egy-egy költségvetési időszakban, mint a tényleges kifizetés, lévén, hogy az előbbiek egy része túlmegy az éppen tervezett terminuson, és a kapcsolódó kifizetések részben már a következő etapra esnek. Ám, mint Lewandowski is emlékeztet, a kettő közötti rés 4-5 éve is még csak 7-8 milliárd euró körül volt. Az idén már 16 millióra ugrott, jövőre pedig tovább nő. Kötött szabály amúgy nincs, hogy mekkorára nyílhat az olló két szára, a jogszabály csak annyit ír elő, hogy a tényleges kifizetésnek „követnie kell” a kötelezettségvállalásokat.

A biztos szerint mindez borítékolja, hogy „jövőre egy bizonyos ponton túl kifutunk a pénzből”. Ilyen először az idén következett be – az uniós éves büdzsé többnyire többlettel zárult eddig –, és a pénteki brüsszeli alkudozást éppen az tette oly nehézzé, hogy a tagállamok megfinanszírozzanak egy 550 millió eurós hiányt. „Az ülés kétharmada nem a 2012 számai körül, hanem az idei hiány fedezetéről szólt” – jegyzi meg Lewandowski, aki szerint az Európai Szociális Alap tagállami kifizetéseinek visszatérítésére szánt pénz fogyott el. Az ügy előzménye, hogy a tavalyi alkuk idején a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy ha konkrét hiány keletkezik, akkor azt készek lesznek menet közben kipótolni. A bizottság ennyiből tesztnek is tekintette a mostani vitát, amelyből az derült ki, hogy a pénzügyminiszterek végül csak 200 millióra vállaltak forrást, a maradék 350 kifizetése átcsúszik majd 2012-re, a jövő évi büdzsé terhére. Mindez egyszerre terheli majd a jövő évi büdzsét, valamint általában is a tagországok szavahihetőségét – mutatnak rá Brüsszelben.

Lewandowski szerint az új büdzsé „az idők szavát” tükrözi. A nagyon megromlott gazdasági légkör mindenütt megszorításokra kényszerít, és „a kormányok szemében láthatóan előnyösebbnek tűnik Európán spórolni, mint a nemzeti büdzsén”. A biztos ugyanakkor annyi pozitívumot is lát mindebben, hogy „végre tényleg általánossá vált a gondolkodásban a költekezési fegyelem”. Intő tanulság viszont – immár a 2013 utáni, újabb hét- éves közösségi pénzügyi keret mostanában kezdődött alkudozására nézve –, hogy „a nettó befizetők láthatóan tényleg nem engednek”. A hétéves keret kitárgyalása mindig óriási trauma az EU életében, de ezúttal a jelek szerint minden korábbinál nehezebb vitára van kilátás.