Rendszerszintű gondok vannak

Nem túl derűs kilátásokról beszéltek közgazdászok a Dr. Gáspár Pál Alapítvány budapesti konferenciáján. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a krízis, amelyet átélünk, egy 30-40 éves neoliberális hullám rendszerválsága. Ennek során jutottunk el oda, hogy a szegényektől a gazdagok felé történik a jövedelemátcsoportosítás. Jól szemlélteti ezt a 80 százalék körüli legfelső adókulcs eltűnése és a húsz százalék alatti, egykulcsos rendszerek terjedése.

Az offshore üzletek rohamos térnyerése is erre a rendszerhibára vezethető vissza, de mára nem egzotikus szigeteken, hanem a legfejlettebb államokon (Svájc, USA, Nagy-Britannia) belül zajlik az adókikerülés – világított rá Pogátsa Zoltán. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi szektor levált a termelői szféráról, és többszörösére növekedett a jövedelmezősége. A szakember szerint a jelenlegi kapitalista rendszer nem is nevezhető már versenykapitalizmusnak, hanem monopolisztikus pozíciót kiépítő nagyvállalatok versenyéről van szó.

Az elmúlt évtizedekben zajló gyors eladósodás is ugyanezeknek a rendszerhibáknak az eredménye. Míg a mesterségesen növelt keresletet a keynesi gazdaságpolitika az infláció felpörgetésével kezelte, a pénzromlás megállítása után erre már nem nyílt lehetőség – mutatta be Barcza György. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint a második világháború óta megfigyelt recessziók egyre jobban elhúzódnak. A közgazdász úgy véli, az egyre nagyobb adósságteher az egyik tényező, ami lelassítja a bővülést.

Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt emelte ki előadásában, hogy a magyar gazdaság is fenntarthatatlan pályára állt, már jóval a válság előtt. Ha ugyanis a reálszféra szemszögéből is megvizsgáljuk az elmúlt évek bővülését, az látszik, hogy szinte kizárólag a külföldi tőke beáramlása hajtotta azt. A munkaerő állománya nagyjából stagnált, míg a termelékenység is csak mintegy 30 százalékban járult hozzá a bővüléshez. Ha viszont a durván 67 milliárd eurónyi külföldi tőke akár csak 10 százalékos éves tőkearányos profitot is ki szeretne vinni az országból, akkor ez súlyos fizetésimérleg-gondokat generál, mivel nagyobb ez az összeg, mint a frissen beáramló tőke – figyelmeztetett az egykori adóhivatali elnök.

A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetés során azt a kérdést járták körül a közgazdászok, jelenthet-e a bankrendszer fertőzési csatornát, azaz a bankcsődök miatt átterjedhet-e egyik országról a másikra a fizetésképtelenség. Európában az USA-val szemben még nem történt meg a banki portfóliók megtisztítása, a rossz hitelek elkülönítése – mondta el Oszlay András, a Takarékbank elemzője. Komoly reálgazdasági problémákat okozhat ezért bármelyik nagybank bedőlése, az EU létét is veszélybe sodorhatja egy ilyen katasztrófa.

Japán sors vár ránk?

Van arra utaló jel, hogy működőképes lehet 200 százalékos adósságráta mellett is egy gazdaság, ez látható például Japánban is – mutatták be a konferencián a szakértők. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a távol-keleti gazdaság mögött másfél évtizednyi stagnálás áll, amelyet éppen a pénzügyi zavarok idéztek elő, a nyugati állampapírpiacok pedig a közgazdászok szerint implicit módon hasonló jövőt áraztak máris be például Németország vagy az USA esetében.