Botrányos év után szűk esztendő

Egyedül a filmesek nézhetnek bizakodva a jövőbe, igaz, ők is csak azért, mert a múlt év után – amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány felszámolásával szinte teljesen leállt a magyar filmgyártás – végre számíthatnak a Magyar Nemzeti Filmalap pályázataira. Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos joggal mondhatja: kiszámíthatóvá tette a filmipar finanszírozását, hiszen a hatoslottó játékadójának 80 százalékából gazdálkodhat a filmalap a jövőben.

A szakma egy jelentős része mégsem elégedett: a kormánybiztosban továbbra is az amerikai producert látják, aki magánpénzek helyett adóforintokból kíván hazai kasszasikereket készíteni, ugyanakkor hiányolják a konszenzust a filmszakmát érintő átalakítások mögül. Jól mutatja a kulturális szektor gyönge érdekérvenyesítő képességét, hogy a filmipar felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el. A magyar mozgókép iránti érdeklődés tizedére esett 2010-es évhez képest: 2011-ben összesen 90 ezren láttak a mozikban magyar filmet.

A kulturális államtitkárság ráadásul a megszorítások egyik fő elszenvedője: az intézményrendszer fenntartására közel 30 százalékkal kevesebb jut jövőre. A tárca a csökkenő források miatt november közepén azonnali hatályú létszámleépítést rendelt el a hozzá tartozó közgyűjteményeknél és a művelődési intézeteknél. A Magyar Nemzeti Múzeum például úgy próbálja kompenzálni a hiányzó milliókat, hogy saját dolgozóit, muzeológusait alkalmazza teremőrként.

A közgyűjteményi rendszer egyik legnagyobb változása a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összeolvasztása március 1-jétől– erről ősszel döntött a kormány, Csák Ferenc, a galéria főigazgatója pedig lemondott. A tervek szerint a Városligetben létrehozandó új múzeumi negyedre mintegy 30 milliárd forintot költene a kormány. Baán László, a Szépművészeti főigazgatója egyben kormánybiztos is lett, feladata, hogy kétéves egyeztetés után, 2013 októberéig egy működőképes koncepciót tegyen le az asztalra.

Hogy ügyes politikai manőverezéssel, érdekérvényesítő képességgel lehet pénzt kiszorítani a kormányzatból, azt jól mutatja L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, aki Jankovics Marcellt váltotta az NKA élén. A Magyar Írószövetség korábbi titkára a legnagyobb kulturális pénzelosztó szervezet számára nemcsak az ötöslottó játékadójának 90 százalékát tartotta meg, de a pornóadóval és a közös jogkezelő szervezetektől elvett összegekkel mintegy 11 milliárd forintra növelte az NKA költségvetését.

A legnagyobb tekintélyvesztést a személyi kérdésekkel szenvedte el a kulturális terület vezetése. A vesszőfutás a Magyar Állami Operaháznál kezdődött: hiába nevezte ki nyár elején saját jogkörben Horváth Ádámot főigazgatónak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a kormányzat néhány óra alatt visszavonatta a döntést. Hosszú huzavona után a főigazgató végül Ókovács Szilveszter lett, aki inkább a Hír Televízió műsorvezetőjeként, majd a Duna Televízió elnökeként volt ismert, mint operaénekesként.

Nagy port kavart a budapesti József Attila Színház igazgatói pályázata is: Nemcsák Károly úgy lett direktor, hogy a szakmai bizottság Horgas Péter pályázatát tartotta jobbnak. Nemzetközi felháborodást azonban az Új Színház-ügy váltott ki: Tarlós István főpolgármester a színházat 13 éve igazgató Márta István helyett Dörner Györgyöt nevezte ki február 1-jével a teátrum élére. Dörner hevenyészett pályázátáról utóbb nemcsak az derült ki, hogy számos valótlanságot tartalmaz, hanem az is, hogy a leendő direktor, Csurka István drámaíró szellemi bábáskodása mellett írta azt. Csurka intendánsként, művészeti vezetőként dolgozott volna az Új Színházban. Idővel kiderült, Csurka szélsőséges politikai nézetei fölött még csillagászati távcsővel sem lehet átnézni, ezért decemberben a főpolgármester arra kérte Dörnert, ne alkalmazza az írót a színházban.

n A Műcsarnok alagsorában Christian Marclay Óra című, a 2011-es velencei biennálén Arany Oroszlánnal díjazott, 24 órás videomunkája lesz látható, de a világ talán legismertebb street-art művészének, Banksynek is nyílik kiállítása.

n Az Ernst Múzeumban júliusban nyílik a centenáriumi kiállítás Egon Schiele, Marc Chagall, Francis Bacon, Arnulf Rainer, Cindy Sherman és Andres Serrano munkáival. Az év végén a kínai Aj Vej-vej főleg fotókból álló anyaga érkezik.

n A Magyar Nemzeti Galéria Művészet és sport című tárlata az elmúlt évszázad művészet- és sporttörténetének párhuzamos bemutatására vállalkozik, novemberben Derkovits Gyula életművéből nyílik kiállítás.

n A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) ez évi programjának legkiemelkedőbb eseménye a május végétől látható Robert Mapplethorpe-tárlat lesz. Ezt követően Lakner Antal művészetének eddigi legátfogóbb bemutatására vállalkozik a Lumú, majd John Cage képzőművészeti installációi, kottajellegű grafikai alkotásai érkeznek Budapestre.

Mézes Gergely Sztárkiállítások n A Szépművészeti Múzeum első kiállítása a 19. századi grafikatörténet egyik legkiválóbb képviselője, Honoré Daumier és kortársai rajzaiból nyújt válogatást. Márciustól A modern fotóművészet születése címmel folytatódik a fotográfiai kiállítássorozat, majd Pieter Bruegel Németalföldjére viszi el a látogatót a június közepén nyíló tárlat. Október végén a Cézanne és a múlt című tárlat látható.

n A Műcsarnok alagsorában Christian Marclay Óra című, a 2011-es velencei biennálén Arany Oroszlánnal díjazott, 24 órás videomunkája lesz látható, de a világ talán legismertebb street-art művészének, Banksynek is nyílik kiállítása.

n Az Ernst Múzeumban júliusban nyílik a centenáriumi kiállítás Egon Schiele, Marc Chagall, Francis Bacon, Arnulf Rainer, Cindy Sherman és Andres Serrano munkáival. Az év végén a kínai Aj Vej-vej főleg fotókból álló anyaga érkezik.

n A Magyar Nemzeti Galéria Művészet és sport című tárlata az elmúlt évszázad művészet- és sporttörténetének párhuzamos bemutatására vállalkozik, novemberben Derkovits Gyula életművéből nyílik kiállítás.

n A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) ez évi programjának legkiemelkedőbb eseménye a május végétől látható Robert Mapplethorpe-tárlat lesz. Ezt követően Lakner Antal művészetének eddigi legátfogóbb bemutatására vállalkozik a Lumú, majd John Cage képzőművészeti installációi, kottajellegű grafikai alkotásai érkeznek Budapestre.-->