„A túlképzés alaptalan mítosz”

– Az államilag finanszírozott férőhelyek csökkenése hátrányosan érinti a Corvinust is. A most kidolgozott ösztöndíjprogramok képesek pótolni a kiesett állami férőhelyeket? Hány tanuló tud majd élni a lehetőséggel?

– Ma még nem tudjuk megmondani, hány diákot tudunk így segíteni. Két szempontot tartottunk szem előtt: a szociális rászorultságot és a tanulmányi előmenetelt. A lecsökkent állami keretszám rontja az esélyegyenlőséget, a teljesítmény elismerése pedig fontos ösztönzést jelenthet, ezért választottuk ezt a két összetevőt. Ezek alapján a hallgató akár a teljes oktatási költségét megkaphatja ösztöndíjként. Nyilvánvalóan a mostani egy új helyzet, amelyhez alkalmazkodni kell, de több lábon állunk, fontos az informatikai, a társadalomtudományi és az agrárszakokon folytatott képzésünk, ahol nem volt ekkora változás. Ráadásul a gazdaságtudományi szakokon már tavaly is valamivel több mint a hallgatók fele költségtérítéses formában tanult nálunk, így jó okkal remélhetjük, hogy összességében nem csökken majd a hallgatói létszámunk. Ezzel egy időben a költségvetésünk áramvonalassá tétele is szükséges, és növeljük az idegen nyelvi képzéseink arányát is.

Az ösztöndíjprogramokhoz külső pénzeket is igyekszünk bevonni. Kiterjedt vállalati kapcsolatokkal rendelkezünk, és nem egy cég maga keresett meg minket az államilag finanszírozott keretszámok nyilvánosságra kerülésekor, hogy segítsenek.

– Melyek ezek a cégek?

– A feltételrendszer még alakulóban, korai lenne erről beszélni. Ráadásul szeptemberig még akár a felsőoktatási részletszabályok is változhatnak.

– Többen aggódnak a hazai közgazdászképzés miatt, mondván, hogy 250 férőhely nem képes kiszolgálni az ország igényeit.

– Önmagában a mostani lépés hatása nem mérhető fel, már csak azért sem, mert a keretszámok csak erre az évre vonatkoznak, a jövő évi férőhelyekről még semmit nem tudni. A mostani a tesztelés éve is. A jelentkezési adatokat látva nyilván a kormány is levonja majd a következtetéseit. Azt mindig is egy alá nem támasztott mítosznak tartottam, amelyet egyes szakokkal kapcsolatban a túlképzésről mondtak, hiszen azt, hogy mennyi a sok, nehéz meghatározni. Az ország érdeke, hogy minél több diplomás legyen. A felmérések egyértelműen igazolják, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közt a legalacsonyabb a munkanélküliség, rövid idő alatt munkát találnak, kezdő fizetésük pedig jellemzően magasabb. A tömegképzés és az elitképzés megfelelő aránya fontos, de a drasztikus szűkítés indokait a magam részéről nem látom. A csökkentés ténye még elfogadható, de a mértéke radikális. Az országnak szüksége van nagyszámú közgazdászra, különösen más szakokkal, például a joggal vagy mérnöki képzésekkel kombinálva.

– Mi a véleménye arról, hogy az állam a közpénzen tanuló diákokkal hallgatói szerződéseket íratna alá, amelyben vállalniuk kell, hogy bizonyos ideig itthon dolgoznak?

– Önmagában érthető az a törekvés, hogy ha egy diák tanulmányaiba az állam invesztál, akkor annak eredményét a végzett diplomás itthon kamatoztassa. Ez azonban csak akkor működhet, ha nem korlátozza az uniós mobilitást. Kérdés az is, hogy a hallgató később milyen keresetre számíthat, és vajon az elegendő lesz-e arra, hogy visszafizesse például a diákhitelt.

1975-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd ugyanitt 1976-ban nyerte el a doktori címet

1990-től tanszékvezető

1992-től egyetemi tanár

2011-től a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

Braunmüller Lajos Névjegy Rostoványi Zsolt (60)

1975-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd ugyanitt 1976-ban nyerte el a doktori címet

1990-től tanszékvezető

1992-től egyetemi tanár

2011-től a Budapesti Corvinus Egyetem rektora-->