BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az EP asztalán az ACTA-akta

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A heves ellenállás eredményeként a vártnál korábban kerül az Európai Parlament elé az ACTA-akta. Az internetes kalózkodás elleni egyezmény várhatóan Magyarországon sem lép hatályba.

Egyre inkább úgy fest, hogy eredményre vezet az elmúlt hetekben egész Európán végigsöprő tiltakozási hullám, s az öreg kontinensen elvérzik az – alapvetően az internetes kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA). Mára egy-két kivételtől eltekintve lényegében egész Kelet-Közép-Európa kihátrált az egyezmény mögül, múlt hét végén pedig számos nyugat-európai ország is jelezte: nem ratifikálja a januárban még 22 uniós tagállam által aláírt megállapodást. Jelenleg úgy fest, hogy az ACTA-t kezdetek óta kritizáló lengyelek mellett Csehország, Bulgária, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Németország és Hollandia sem ülteti be jogrendjébe az egyezményt, és elképzelhető, hogy hasonló döntésre jut a szlovák kormány is.

Az igen erős ellenállás az uniós szerveket is lépésekre késztette. Az Európai Parlament (EP) a napokban döntött úgy, hogy a tervezettnél jóval korábban megkezdi az ACTA tárgyalását. Az első nyilvános vitát március 1-jén tartja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, amely ezt követően már javaslatot is tehet a parlamentnek az egyezmény elutasítására vagy támogatására. Mindez azt jelenti, hogy az előzetesen várt július–szeptember közötti időszaknál jóval korábban születhet meg uniós döntés az ACTA-ról.

Az EP mellett az Európai Bíróságra (EB) is hatással volt a heves tiltakozás, legalábbis erre utal, hogy a szervezet a múlt hét végén újabb olyan precedensértékű ítéletet hozott, amely inkább az ACTA ellenzőit nyugtathatja meg. A bíróság már egy tavalyi döntésével egyértelművé tette, hogy az EU-ban nem lehet kötelezővé tenni az internetszolgáltatóknak a felhasználói tartalmak ellenőrzését, a legutóbbi határozat szerint pedig a közösségi oldalaknak sem kötelező szűrni felhasználóik tevékenységét, még akkor sem, ha azok szerzői jogokat sértenek. E döntésekkel az EB lényegében kihúzta az ACTA azon két méregfogát, amelytől a megállapodás ellenzői leginkább tartottak.

Szakértők szerint a bírósági döntések fényében különösen meglepő lehet az egyre fokozódó ellenállás a tagországok részéről, hiszen az ACTA automatikus szabályváltozásokat biztosan sehol nem hoz, az EB határozatai pedig a szigorításra vágyó döntéshozók mozgásterét is egyre inkább korlátozza. Más kérdés, hogy sok esetben most sem az elégtelen szabályozás, hanem a törvények és a lehetséges következmények ismeretének hiánya vezet az internetes kalózkodáshoz. Szabó Gábor, az Ernst & Young informatikai-kockázatkezelési üzletágának vezetője a Világgazdaságnak elmondta: különösen nagy gondot okozhat ez a vállalatok esetében, ahol bizonyos alkalmazások nem jogtiszta letöltése és üzleti célra történő felhasználása a munkatársaknak gyakran nem tűnik akkora kockázatnak, mint amekkorát valójában a társaság számára képvisel. A munkaadót ugyanis abban az esetben is felelősségre vonják, ha az alkalmazott magáncélra telepít illegális szoftvert a cég tulajdonában lévő gépre.

Itthon sem lesz ACTA?

Magyarországon továbbra sincs a kormányzat asztalán az ACTA-kérdés – jelezték lapunknak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnél. Az elképzelések szerint, ha az EP rábólint a kontraktusra, itthon társadalmi egyeztetésre bocsátják a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Ha a kabinet a ratifikálás mellett dönt, a törvénytervezet az Országgyűlés elé kerül. Az ACTA hatálybalépése ugyanakkor még a parlamenti jóváhagyás esetén is kérdéses, hiszen ahhoz az EP jóváhagyásán túl az is szükséges, hogy a Magyarországon kívüli összes többi EU-tagállamban is megtörténjen a ratifikáció, továbbá az EU mellett legkevesebb öt aláíró ország törvénybe iktassa a megállapodást, erre pedig igen kevés esély mutatkozik.


Jandó Zoltán Itthon sem lesz ACTA? Magyarországon továbbra sincs a kormányzat asztalán az ACTA-kérdés – jelezték lapunknak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnél. Az elképzelések szerint, ha az EP rábólint a kontraktusra, itthon társadalmi egyeztetésre bocsátják a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Ha a kabinet a ratifikálás mellett dönt, a törvénytervezet az Országgyűlés elé kerül. Az ACTA hatálybalépése ugyanakkor még a parlamenti jóváhagyás esetén is kérdéses, hiszen ahhoz az EP jóváhagyásán túl az is szükséges, hogy a Magyarországon kívüli összes többi EU-tagállamban is megtörténjen a ratifikáció, továbbá az EU mellett legkevesebb öt aláíró ország törvénybe iktassa a megállapodást, erre pedig igen kevés esély mutatkozik.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.