Az utolsó utáni órában jár Athén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSem Magyarország, sem az eurózóna számára nem jelentene súlyos csapást, ha Görögország esetleg nem tudna megegyezni a trojkával, nem kapna újabb hitelcsomagot, és emiatt nem lenne képes törleszteni
márciusban lejáró adósságait” – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, aki szerint egy ilyen fejlemény inkább átmeneti megingással, lemorzsolódással járna a piacokon.
Utalt arra: a görög csődhelyzet már hosszú idő óta nyilvánvaló, év elején az is kiderült, hogy
a magánhitelezők követeléseik akár hetven százalékát is elbukhatják, és mindezt már volt idejük beárazni a piacoknak. A kérdés befektetői szempontból inkább az, hogy az EKB, a Fed és a görög kormány milyen lépésekkel próbálná kezelni a helyzetet
a csőd hivatalos bejelentése után, illetve hogyan alakul a szintén
fizetésképtelenség felé sodródó Portugália sorsa – mondta a szakember, aki szerint végül sikerül majd kiegyeznie Athénnak az EU–IMF–EKB hármassal.
Mint ismert, az őszi EU-csúcson gyakorlatilag a rendezett keretek közötti, „puha” csődről döntöttek az uniós vezetők: a magánhitelezők „önként” elengednék a görög állammal szemben fennálló követeléseik mintegy ötven százalékát, Athén újabb, 130 milliárd eurós EU–IMF-mentőcsomagot kapna, ám cserébe – az eddig elfogadott megszorítások végrehajtása mellett – újabb takarékossági intézkedéseket kell bevezetnie. A cél, hogy mindezek révén fenntartható szintre, 2020-ig a GDP 120 százalékára csökkentsék az államadósságot. 2011 ősze óta azonban újabb homokszemek kerültek a gépezetbe: a kormány és a hitelezők nem tudtak megegyezni az adósságelengedés mértékéről és részleteiről, 130 milliárd helyett már 140-145 milliárd eurós csomagra lenne szükség, a görög politikai elit pedig lapzártánkig nem adott Brüsszel számára is megfelelő garanciákat az újabb megszorítások végrehajtására. „Görögország már átlépte a határidőket, a labda az ő térfelükön pattog” – közölte az Európai Bizottság, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig világossá tette: ha nem sikerül megegyezni a trojkával, nem lesz újabb görög program, vagyis Athén rendezetlen keretek között megy csődbe. Sarkozy azt is javasolta, hogy a jövőben külön számlára folyjanak be a görög állam bevételei. A görög politikai elit egy része viszont vonakodik az újabb kötelezettségvállalásoktól: „Az intézkedéseket az ország nem képes elviselni. Minden eszközzel harcolok, hogy elhárítsam őket” – mondta vasárnap Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Jeórjiosz Karatzafe, a szintén jobboldali LAOS elnöke pedig a lakosság elnyomorodásának és a forradalom kitörésének a veszélyére figyelmeztetett.
Mit kíván az IMF?
-A már korábban törvénybe iktatott megszorító intézkedések (adóemelések, a közszolgák bérének csökkentése) végrehajtása: már kezdetben több mint hat százalékkal csökkennek az állam bérre fordított kiadásai
-150 ezer közalkalmazott elbocsátása 2010–15 között (a teljes állomány
22 százaléka)
- A nyugdíjkiadások csökkentése 2012-ben a GDP 15 százalékára (az uniós átlag 13 százalék)
-A szociális kiadások szigorítása
- Az adóbehajtás hatékonyságának növelése
-Ingatlanadó bevezetése
Forrás: IMF-országjelentés, 2011. december
Wéber Balázs Mit kíván az IMF?
-A már korábban törvénybe iktatott megszorító intézkedések (adóemelések, a közszolgák bérének csökkentése) végrehajtása: már kezdetben több mint hat százalékkal csökkennek az állam bérre fordított kiadásai
-150 ezer közalkalmazott elbocsátása 2010–15 között (a teljes állomány
22 százaléka)
- A nyugdíjkiadások csökkentése 2012-ben a GDP 15 százalékára (az uniós átlag 13 százalék)
-A szociális kiadások szigorítása
- Az adóbehajtás hatékonyságának növelése
-Ingatlanadó bevezetése
Forrás: IMF-országjelentés, 2011. december
-->
