Kérdőjelek az új adó körül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVeszélyes anyagokkal kapcsolatos bevételük 0,1 százalékát kell befizetniük ettől az évtől a hazai cégeknek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF). A regisztráció határideje március 31., az első – a tavalyi árbevétel alapján, a várható adókötelezettség 40 százalékát kitevő – adóelőleget pedig június végéig kell a cégeknek leróni az OKF számára. Ehhez képest egyelőre nem lehet biztosan megmondani, pontosan mely kört és milyen tevékenységeket érint az új közteher, amelynek bevezetéséről a parlament döntött tavaly ősszel.
Számos kérdést nem tisztáz a jogszabály – hívta fel a figyelmet Környei Attila, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adószakértője. Példaként az élelmiszeripart érintette, amelyet nem elsősorban a gyártás, hanem a hűtésnél alkalmazott technológia miatt érintheti a hozzájárulás. Egy az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége számára kiadott állásfoglalás szerint azon hűtőlétesítmények esetében, amelyeknél az ezer kilogrammos határérték felett van az ammónia mennyisége, csak akkor kell adózni, ha a hűtésből közvetlen bevétele származik a társaságoknak. Tehát egy hűtőház üzemeltetőjét érintheti a fizetési kötelezettség, egy élelmiszer-feldolgozót azonban nem. A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó OKF internetes oldalán található információk alapján azonban egy feldolgozó üzem is járulékfizetési kötelezettséggel számolhat.
Nem tisztázott az sem, mi történik, ha egy társaság a bértárolásban raktározott veszélyes anyagot másik raktárba vagy saját telephelyére szállítja át – emelte ki Környei Attila. Ebben az esetben akár több cég is adófizetésre kötelezett lehet ugyanazon veszélyes anyag miatt.
Vannak ágazatok, amelyeknél azonban nem kérdéses a fizetési kötelezettség. Ilyen például a gyógyszergyártás. Ezeknek a cégeknek az adószakértő azt tanácsolja, mindenképpen különítsék el a veszélyes anyagokhoz köthető bevételüket, ellenkező esetben ugyanis teljes bevételük után kell majd fizetniük a hozzájárulást. Ez a pontos nyilvántartás akár pluszberuházást is igényelhet a társaságoktól.
Az adminisztrációs terhek növekedésére hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is. A szervezet kiemeli: az érintetteknek a veszélyes anyag mennyiségétől függően biztonsági jelentés, biztonsági elemzést, káresemény-elhárítási tervet, illetve belső védelmi tervet is készíteniük kell. Ezért a MOSZ azt javasolja a mezőgazdasági termelőknek, hogy az ugyancsak veszélyes anyagokat tartalmazó műtrágyát ne tárolják, hanem közvetlenül az értékesítőtől szállítsák ki a földekre.
Az említett problémák miatt is nehéz megjósolni, mekkora bevételre számíthat az állam a hozzájárulásból. Pedig annak nem- csak a célja támogatható, de a beszedési módja is. Az adó ugyanis nem a NAV-hoz, hanem célzottan az OKF-hez kerül. A megnevezett cél a rendelet szerint támogatás a katasztrófavédelmi műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzéséhez, fejlesztéséhez, felújításához, a védekezési kiadásokhoz, polgári védelmi szervezetek képzéséhez, felszereléséhez, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatásához.
A legkisebb cégek felmentést kapnak
A hozzájárulás a veszélyes tevékenység kapcsán keletkezett, a jövedéki és az energiaadó összegével csökkentett nettó árbevétel vagy a felhasznált, tárolt veszélyes áru értékének 0,1 százaléka. Az adó negyede felhasználható a veszélyes tevékenység által keltett kockázat szintjének csökkentését célzó intézkedésre.A fizetés alól mentesülnek az állami és önkormányzati szervek, azok a gazdálkodók, amelyek a veszélyes árukat a lakosság részére kiskereskedelmi forgalmazáshoz vagy szolgáltatáshoz tárolják, illetve azok, amelyek árbevétele nem haladta meg az ötvenmillió forintot.
A veszélyes anyagok listáját a 219/2011. (X./20.) kormányrendelet tartalmazza, illetve megfelel a veszélyes áruk szállításáról szóló európai egyezménynek (ADR).
Gyükeri Mercédesz A legkisebb cégek felmentést kapnak A hozzájárulás a veszélyes tevékenység kapcsán keletkezett, a jövedéki és az energiaadó összegével csökkentett nettó árbevétel vagy a felhasznált, tárolt veszélyes áru értékének 0,1 százaléka. Az adó negyede felhasználható a veszélyes tevékenység által keltett kockázat szintjének csökkentését célzó intézkedésre.
A fizetés alól mentesülnek az állami és önkormányzati szervek, azok a gazdálkodók, amelyek a veszélyes árukat a lakosság részére kiskereskedelmi forgalmazáshoz vagy szolgáltatáshoz tárolják, illetve azok, amelyek árbevétele nem haladta meg az ötvenmillió forintot.
A veszélyes anyagok listáját a 219/2011. (X./20.) kormányrendelet tartalmazza, illetve megfelel a veszélyes áruk szállításáról szóló európai egyezménynek (ADR).-->
