BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sokat nyer, aki leszokik

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Tartják magukat a leszokással kapcsolatos tévhitek és legendák a dohányosok között. Pedig a füstmentes élet sem elhízással, sem állandó stresszel nem jár, de az életmódváltás elengedhetetlen.

Nem mellékes a gazdasági haszon, de leginkább az egészség megóvása miatt ajánlott abbahagyni a dohányzást. Sokan mégsem szánják rá magukat a döntésre, a legtöbb erős dohányosnak az áremelkedés sem szegi kedvét, de olyanok is akadnak, akik orvosuk „utolsó figyelmeztetése” után is tovább szívják a nikotinrudakat. Ők – bár ezt nem hiszik el – az életükkel játszanak, s ha évtizedek óta teszik ezt, akár tíz évvel is előre hozhatják a haláluk napját.

Ahogy a cigarettázásban, úgy a tüdőrákos megbetegedésekben is világelsők vagyunk, pedig tény, hogy tíz diagnosztizált betegből kilenc dohányzik vagy hosszabb ideig dohányzott az életében. A pöfékelés mégis divat. Magyarországon a 14 éven felüli korosztály 34 százaléka szív el naponta legalább egy szál cigarettát, a férfiak 40, a nők 23–25 százaléka dohányos. Ők valóban az életükkel játszanak, mert bár a tüdőrák kialakulásában szerepe lehet a légszennyezettségnek, az elsődleges ok a cigaretta.

„A dohányzásról leszokni nehéz – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Dr. Laslo Tüdőközpont orvosa. – Egyes tanulmányok szerint a nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné, mégis sok esetben már az elhatározásnál a félelmeink kerekednek felül.”

Pedig ezeknek a félelmeknek a többsége tévedésen, de legalábbis félinformáción alapszik. A leggyakrabban hangoztatott ellenérv például az, hogy a cigaretta elhagyása biztos út az elhízáshoz. A szakember szerint a nikotin valóban felgyorsítja a természetes anyagcserét, így ennek hiányában a fokozott táplálékbevitel zsír formájában raktározódik. „Ennek kiváló ellenszere, ha a leszokás egyben életmódváltást is jelent, és a füstmentes életvitelt rendszeres mozgással párosítjuk – mondja Potecz Györgyi. – Bizonyos ételek elhagyása mind a testsúly megőrzésének érdekében, mind pedig a kísértés ellen hatékony lehet. A kávéfogyasztás mellőzése, az édességek, a nassolás kerülése csökkentheti a cigaretta utáni vágyat.”

A leszokást nem könnyíti meg a dohányos baráti társaság sem, amely hajlamos figyelmen kívül hagyni mások elhatározását. Érdemes ezért másokat is rábeszélni, hagyjanak fel káros szenvedélyükkel; ha ez mégsem sikerül,

a leszokni vágyók kérhetik szakember segítségét is. „A dohányzásról leszoktató kezeléseken olyan csoportok tagjai lehetünk, amelyek ugyanazokkal a nehézségekkel birkóznak meg, így könnyebb a tapasztalatok átbeszélése, egymás támogatása” – magyarázza a tüdőgyógyász.

A dohányzás megnyugtat, aki leszokik, feszültebb lesz – az utolsó érvek egyike. „Sokan így érzik, de valójában a nikotin a stimulánsok közé tartozik – mutat rá Potecz Györgyi. – Felgyorsítja a szervezet működési folyamatait és szaporábbá teszi szívverést. Szakszerű segítség mellett azonban mindenki hozzájuthat azokhoz a gyógyszerekhez, táplálékkiegészítőkhöz, amelyek segítségével a leszokás okozta stressz

és a dohányzás káros hatásai is csökkenthetők.”

A füstmentes élet megvalósítása valójában akarat, elhatározás kérdése. Senkit sem lehet leszoktatni, ha nem akarja. Aki meghozza ezt a döntést, ne habozzon letenni a cigarettát. „Nem kell hozzá különösebb alkalom, tegyük meg ott és akkor, s azt is eltervezhetjük, mire költjük ezután a korábban dohányzásra fordított összeget” – ad tippet a szakorvos a leszokáshoz.

Az utolsó szál után...

5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nő.

20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.

24 óra múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő.

48 óra múlva: az íz- és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüstszaga megszűnik.

3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken.

9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem fogja veszélyeztetni a születendő gyermeket.

1 év múlva: a szívinfarktus és

a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken.

5 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken.

10 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók

esetében.

15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.



Árvay N. Tivadar Az utolsó szál után... 5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nő.

20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.

24 óra múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő.

48 óra múlva: az íz- és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüstszaga megszűnik.

3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken.

9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem fogja veszélyeztetni a születendő gyermeket.

1 év múlva: a szívinfarktus és

a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken.

5 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken.

10 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók

esetében.

15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval. Cigaretta-kisokos A dohányzás őshazája Közép-Amerika, ahol már az ősi indiánok, maják és aztékok templomainak domborművein is láthatók a pipázás szertartásának mozzanatai. A XVI. század közepén a dohány eljutott Európába is. A kezdeti tiltások

ellenére a XIX. században már elfogadottá vált a dohány termesztése, a dohányzás, a pipázás, a tubákolás és a szivarozás.

Kezdetben a dohányról mint gyógynövényről vélekedtek. Jean Nicot francia orvos a dohányleveleket sebek kezelésére, a dohánypor belélegzését pedig fejfájás megszüntetésére használta. Később bebizonyosodott a levelek egészségkárosító hatása is. A dohányméreg a francia orvos „tiszteletére” kapta a „nicotin” nevet.

A nikotin a cigarettafüst legerősebb hatású összetevője, amely legintenzívebben a vérnyomás-, vércukorszint-, pulzusszám-emelkedés tüneteiben nyilvánul meg. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A belélegzett szén-monoxid csökkenti egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés,

a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A cigaretta 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, minden elszívott szál növeli a daganatos sejtek megjelenésének veszélyét.

A Tüdőrák mellett a szájüregi rákok, a gégerák, a hasnyálmirigy-, gyomor- és húgyhólyagdaganat, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a CODP, az asztma, a szénanátha, az érelmeszesedés, a cukorbetegség, az immungyengeség és a látászavarok is a cigarettázás számlájára írhatók.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.