Európa még adós az esélyegyelőség jobb érvényesítésével

A férfiak és a nők közötti bérkülönbség nőtt a válsággal, ezért az Európai Parlament (EP) harcot indított az esélyegyenlőség elvének szigorúbb érvényesítéséért. Az EU ezzel kapcsolatos 2006/54/EK irányelvét legkésőbb 2013. február 15-ig kell felülvizsgálni.

Az Európai Unió 2020-ig szóló stratégiájában célul tűzte ki a 75 százalékos foglalkoztatottságot, ám ez a szakértők szerint csak úgy érhető el, ha növelik a nők munkaerő-piaci jelenlétét. Ugyanakkor az európai integráció világának ellentmondásosságát bizonyítja, hogy miközben az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben, és hat éve külön irányelvet (2006/54/EK) is elfogadtak az érvényesítésére, az esélyegyenlőség érvényesülése máig hagy maga után kívánnivalót. Az EU-ban a nők átlagosan 17,5 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, mindössze 12 százalékuk vezető, és 3 százalékuk irányít valamilyen vezető testületet.

Viviane Reding, az Európai Bizottság illetékes tagja úgy értékeli, hogy a nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkriminációt tiltó 2006-os irányelv részben hatásosnak bizonyult, de a nemek közti bérolló továbbra is hatalmas, és feltétlenül növelni kellene a vállalatok felső vezetői posztjain a nők arányát.

Az európai üzleti főiskolák Brüsszel megrendelésére most listát készítenek arról a 3500 nőről, aki végzettsége és szakmai tapasztalata alapján akár azonnal betölthetne csúcspozíciót valamely nagyvállalatnál – így kívánják cáfolni azt az állítást, hogy a „női kvóta” feltöltésére nem lenne elég megfelelő jelölt. Reding igazságügyi és emberi jogi biztos egyúttal azt is értésre adta a nőnap alkalmából, hogy a női kvóta vállalati bevezetésére vonatkozó esetleges jogalkotást mindenképpen szakmai konzultációknak és hatástanulmányoknak kell megelőzni.

Az EP tagjai közül az „elszánt harcosok” közé tartozik Bauer Edit szlovákiai képviselő. Szerinte „csak a bérkülönbség fele magyarázható meg, a másik fele azonban diszkrimináció”. A tagállamok nem viszik túlzásba az uniós szabályok betartását, betartatását, és az EU-nak nincs eszköze ennek érvényesítésére. A tapasztalatok azt mutatják, az olló akkor kezd el kinyílni, amikor a nő visszatér az első szülési szabadságáról. Vagyis a gyerekvállalást bérszakadékkal büntetik, ez pedig szinte érthetetlen akkor, amikor az elöregedés problémájával küzd egész Európa. Bauer Edit ugyanakkor azt is elismerte, hogy „a kvóták sértik a sikeres nők önérzetét”.

Egy egész Európára kiterjedő stratégiát látnának szívesen az EP tagjai – derült ki a képviselők szavaiból a nőnap alkalmából tartott ünnepi tanácskozásokon. Állásfoglalásuk szerint mindenképpen el akarják érni, hogy a tagállamok hajtsák végre a 2006/54/EK irányelvet, az Európai Bizottság pedig legkésőbb 2013. február 15-ig végezze el a jogszabály felülvizsgálatát. A konkrét intézkedéstervek között szerepel, hogy a legalább 100 főt foglalkoztató vállalatoknál, és ahol az alkalmazottak legalább 10 százaléka nő, kötelezővé tennék a fizetések rendszeres ellenőrzését. Egyúttal a vállalati és politikai testületekben a női kvóták bevezetését is javasolja az EP. E szerint el kellene érni, hogy a vezető testületekben 2015-ig 30, 2020-ig pedig 40 százalékra nőjön a nők aránya.

Egy teljesen új irányelvet és női kvótát szeretne elérni Gurmai Zita magyar képviselő. Szerinte a vállalatok önszabályozása nem vezetett kézzelfogható javuláshoz, Európában tavaly mindössze 24 cég kötelezte el magát a 40 százalékos határ elérése iránt. VG