Magyarországon okozta a legsúlyosabb terméskárokat a hőség és a talajnedvesség hiánya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre látványosabb nyomot hagy az európai mezőgazdaság teljesítményén a nyári hőség. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi MARS-jelentése szerint a június utolsó harmadában, majd július közepén kialakult hőhullámok Európa nyugati és déli részén több helyen rekordmagas hőmérsékletet hoztak. A rendkívüli hőség felgyorsította a téli növények érését, lerövidítette a szemkitelítődés időszakát, és a szokásosnál korábbra hozta a betakarítást. Az uniós téli növények hozamkilátását az előző prognózishoz képest növényfajtól függően 1–4 százalékkal rontotta a JRC. Az összes gabonaféle hektáronkénti várható hozama így már 1 százalékkal elmarad az előző öt év átlagától.
A rövidebb szemkitelítődés gazdasági szempontból nemcsak kisebb termésmennyiséget jelenthet. A tartós hőstressz kisebb szemeket, alacsonyabb hektolitertömeget és egyes térségekben gyengébb minőséget eredményezhetett, ami a gazdák értékesítési lehetőségeit is ronthatja.
Hőség: a kukorica és a napraforgó kapta a legnagyobb ütést
A nyári növények helyzete még kedvezőtlenebb. A rendkívüli hőség és a kevés csapadék Nyugat- és Közép-Európa nagy részén kimerítette a talaj nedvességkészletét, visszafogta a növények fejlődését, és több országban éppen a virágzás kritikus időszakában okozott károkat.
A JRC valamennyi tavaszi és nyári növény hozamkilátását lefelé módosította. A legnagyobb, 6–7 százalékos korrekciót a szemes kukoricánál és a napraforgónál hajtotta végre.
Kukoricánál a virágzás idején jelentkező magas hőmérséklet ronthatja a pollen életképességét és a megtermékenyülést, ami hiányosan berakódott csöveket és jelentős hozamveszteséget okozhat. A napraforgó ugyan jobban tűri a szárazságot, de a magképződés idején fellépő hő- és vízstressz csökkentheti a kaszatok számát, az ezermagtömeget, valamint az olajtartalmat is.
Magyarország az egyik legsúlyosabban érintett ország
A jelentés Magyarországot külön is a problémás térségek közé sorolja. A kutatók szerint az intenzív hőség tovább apasztotta az eleve alacsony talajnedvességet, és súlyosbította az aszályt. Magyarországon a téli és a nyári növények egyaránt károsodtak, a hatás pedig erősebb volt, mint Románia nyugati részén.
Ez egybevág a Világgazdaság korábbi összesítésével, amely szerint Magyarországon romlott a második legnagyobb mértékben az idei gabonatermésre vonatkozó európai prognózis. A COCERAL júniusi és júliusi előrejelzésének összevetése alapján a magyar termésbecslést egyetlen hónap alatt mintegy 2,4 millió tonnával vágták vissza.
A kiesés termelői áron számított értéke elérheti a 444 millió eurót, vagyis megközelítheti a 180 milliárd forintot.
A Copa–Cogeca ugyancsak rendkívül gyenge magyar kukoricatermést vetített előre. A gazdálkodói érdekképviselet 589 ezer hektáros termőterülettel, hektáronként 5,2 tonnás hozammal és mindössze 3,06 millió tonnás terméssel számolt. Ez az általa 2025-re közölt 6,2 millió tonnához képest több mint 50 százalékos visszaesést jelentene. A különösen súlyos csökkenésben az aszály mellett a kukorica vetésterületének zsugorodása is szerepet játszik.
Az importigény is megugorhat
A gyenge termés a gazdák jövedelmén túl az egész agrár-élelmiszeripari láncot érintheti. A kukorica a takarmánygyártás, az állattenyésztés, valamint a keményítő-, izocukor- és bioetanolipar meghatározó alapanyaga. Ha a hazai termés nem fedezi a belső keresletet, a feldolgozók nagyobb behozatalra szorulhatnak.
Az USDA már július közepén jelentősen rontotta az uniós kukoricatermésre vonatkozó várakozását, és ezzel párhuzamosan növelte az EU várható importját. A Világgazdaság akkori elemzése szerint a gyengébb európai takarmánygabona-kínálat miatt csaknem négymillió tonnával tűnt el a korábban várt kukoricatermésből.
A behozatal azonban önmagában sem jelent olcsó megoldást:
- a fekete-tengeri szállítások biztonsági kockázatai,
- a dunai fuvarozás drágulása
- és a magasabb finanszírozási költségek
tovább növelhetik a feldolgozók kiadásait. Ezek idővel a takarmány-, hús-, tej- és bioüzemanyagpiacon is megjelenhetnek.
A magasabb ár sem feltétlenül menti meg a gazdákat
A kínálat szűkülése már hozzájárult a nemzetközi terményárak emelkedéséhez. A búza és a kukorica jegyzését az európai hőhullámok mellett a fekete-tengeri konfliktus súlyosbodása is felfelé hajtotta. A párizsi malmi búza ára júliusban tonnánként 233 euró fölé, a kukoricáé pedig 246 euró közelébe emelkedett – számolt be róla a Világgazdaság.
A drágulás azonban nem feltétlenül ellensúlyozza a gazdák veszteségét. Ha a termés mennyisége és minősége egyszerre romlik, a magasabb felvásárlási ár mellett is csökkenhet a hektáronként elérhető árbevétel. Különösen igaz ez azokra a magyar gazdaságokra, amelyek öntözetlen területeken termesztenek kukoricát vagy napraforgót.
A JRC szerint a forró és száraz idő Nyugat-Európában folytatódhat, ezért további lefelé mutató kockázatok vannak az előrejelzésben. A magyar termés végleges nagyságát az augusztusi csapadék és hőmérséklet még befolyásolhatja, de az aszály által a virágzás és a termékenyülés idején okozott károk egy része már nem fordítható vissza.
