Rendkívüli bejelentés: kiderült, kik és milyen feltételekkel részesülhetnek az 500 milliárdos egészségügyi keretből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA keddi rendkívüli ülés napirendje előtt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szólalt fel. Arról beszélt, hogy számos intézményben leromlott az infrastruktúra, az egészségügyi dolgozók pedig nem kapták meg a kellő megbecsülést és szakmai önállóságot.
„Ki kell mondanunk: a magyar egészségügy nagyon beteg” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy a kialakult helyzetért nem az orvosok, az ápolók, a kórházi dolgozók és a mentősök felelősek, hanem az előző kormányok politikája.
Hegedűs Zsolt közölte, hogy visszaadják az intézményvezetők felelős önállóságát. Hangsúlyozta: a jó döntések meghozatalához meg kell hallgatni a betegágyak mellett dolgozó szakembereket.
A miniszter azt is mondta, hogy
legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosítanak az állami egészségügynek,
önmagában azonban a pénzügyi ráfordítások növelése nem oldja meg a problémákat. Megfoglmazása szerint a többletforrásokat értékalapon osztják majd el:
- egészségnyereséget,
- betegbiztonságot
- és minőséget kívánnak vásárolni belőlük.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy elindították a kórházi hűtési rekonstrukciós programot, amelyre 3,6 milliárd forintot fordítanak.
A munkálatok azonnal megkezdődtek: összesen 32 helyszínen van szükség beavatkozásra, közülük 18 helyen már elkészültek a fejlesztések, három helyszínen már működik is az új rendszer, további 11 intézményben pedig még zajlik a kivitelezés.
Arról is beszélt, hogy szeptember 1-jétől áfamentessé válnak a vényköteles gyógyszerek. Szeptembertől a kórházi fertőzési adatokat is nyilvánosságra hozzák: mint mondta, ennek célja nem a bűnbakkeresés, hanem az, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatokból tanulni lehessen.
Egy korábbi pécsi betegbántalmazási ügyre utalva hangsúlyozta: zéró toleranciával kell fellépni minden bántalmazással szemben, függetlenül attól, hogy az egészségügyi dolgozót vagy a beteget éri.
Kiemelte, hogy az egészségügy megújítását célzó intézkedések között lesznek olyanok, amelyek hatása már néhány hónapon belül érezhetővé válik, míg más lépések végrehajtása több évet is igénybe vehet.
„Az egészségügy nem költségvetési teher, hanem a magyar emberek biztonságának záloga.
Nem mellékágazat, hanem nemzeti ügy” – fogalmazott Hegedűs Zsolt.
A jobbikos Apáti István felszólalásában azt mondta, hogy Magyarországon a halálesetek 75 százaléka életmódbeli okokra vezethető vissza. Ezek közül a képviselő szerint a stressz a legfontosabb tényező, de az alkoholfogyasztási és táplálkozási szokásoknak is súlyos következményeik vannak.
Hozzátette, hogy meg kell találni az egyensúlyt az állami és a magánegészségügy között. Meglátása szerint a magánegészségügyben egyre több hiba fordul elő, miközben a várólisták is hosszabbodnak.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a Tisza-kormány jelentős szakápolói béremelést ígért. Megkérdezte, hogy ez 2027-ben megkezdődik-e, valamint azt is, hogy az 500 milliárd forintos többletforrás mikor jelenhet meg az egészségügyben. Arra is választ várt, hogy amennyiben az összeget nem egy ütemben biztosítják, milyen szakaszokban érkezhet meg.
A KDNP-s Rétvári Bence szerint a Tisza korábban azt ígérte, hogy egységesen nullára csökkenti a gyógyszerek áfáját, a kormány végül úgy döntött, hogy csak a vényköteles termékeket teszi áfamentessé.
A politikus szerint
a Tisza a választási kampány idején még másról beszélt, és a kormányprogramjába is eltérő vállalás került.
Emlékeztetett arra, hogy amikor a Fidesz-KDNP úgy átvette az ország irányítását, egy háziorvosi praxis átlagos havi bevétele 860 ezer forint volt, míg jelenleg eléri a 3,3 millió forintot. Egy kezdő orvos alapfizetése akkor 129 ezer forint volt, ma pedig az orvosok átlagosan havi 2,2 millió forintot keresnek.
A fideszes Takács Péter felszólalásában azt mondta, hogy az Orbán-kormányok idején 93 kórházat újítottak fel, ami az egészségügyi infrastruktúra 70 százalékát érintette.
Hozzátette: a Magyar Falu Programban 625 orvosi rendelőt építettek vagy korszerűsítettek, 1200 mentőautót szereztek be, kilenc alkalommal emelték a szakdolgozók fizetését, az orvosok pedig történelmi mértékű béremelést kaptak.
A politikus az áfamentességgel kapcsolatban elmondta, hogy
a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése dobozonként átlagosan mindössze 56 forintos megtakarítást jelent majd.
Példaként említette, hogy aki szívgyógyszert, vízhajtót, vérnyomáscsökkentőt és cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszert szed, eddig havonta 4512 forintot fizetett ezekért, az áfamentesség bevezetése után azonban 4286 forint lesz a kiadása.
A tiszás Porpáczy Krisztina elmondta, hogy a következő években egyre gyakoribbá válhatnak a hőhullámok, ezért az egészségügyi intézmények klimatizálása életbevágó fontosságú feladat.
Hozzátette, hogy az állami kórházakban 1239 központi hűtőrendszer és közel 11 ezer klímaberendezés működik, ezek közül azonban sok már 30–40 éves, karbantartásuk pedig éveken át elmaradt.
Megismételte az egészségügyi miniszter klímaprogramjának részleteit, meglátása szerint azonban a hűtési program költsége a gyakoribbá váló hőhullámok miatt várhatóan négymilliárd forintra emelkedik.
A politikus szerint a magyar betegek nem azt várják el, hogy a kormány gyorsan reagáljon, ha valami elromlik, hanem azt, hogy a meghibásodások be se következzenek. Meglátása szerint ez a különbség a tűzoltás és a felelős kormányzás között.
Cikkünk frissül
Cikkünk frissül.
