Döcögős igazgatóváltások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Rutinfeladatnak indult, de kellő kitartással mindent el lehet szúrni” – jellemezte a megyéktől államosított intézmények új vezetőinek kinevezési procedúráját a folyamatot közelről szemlélő forrásunk. Az év elején több száz addig megyei kézben lévő intézmény került át az államhoz, ezekben új pályázatokat kellett kiírni a legfelsőbb pozíciókra. Az elbírálásnak már javában tartania kéne, ehelyett sok városban csak a káoszról szólnak a hírek.
Ahonnan nem a vita és a kilátástalanság került ki a sajtóba, ott probléma nélkül zajlott a pályáztatás, az indult a vezetői posztért, aki azt eddig is betöltötte, kinevezték, majd az élet ment tovább a rendes kerékvágásban. De túl sok a problémás hely – vázolta forrásunk a szerencsésebb intézményeknél lévő összképet. Ez a békés átmenet volt az, amire a legtöbben számítottak, amikor kiderült, hogy a tömegesen csődközelben tántorgó megyéktől az állam sok intézményt átvesz.
Ezek többségükben olyan iskolák, színházak, múzeumok, könyvtárak, amelyeket senki nem akart engedni, hogy megszűnjenek, de a megyéknek nem maradt pénzük rájuk. Azok a helyek, ahol nem az eddigi vezető folytathatta, többek egybecsengő leírása szerint három csoportra oszthatók. Van, ahova szakmailag kompetensnek jellemzett új ember került, több helyen azonban olyan lett a vezető, akit nem fogadnak el a beosztottjai. A harmadik csoport pedig szinte a fél ország eddig megyei iskolái, ahol az időpontokra nem figyeltek oda.
Április 1-je lett volna a dátum, amikor az új igazgatóknak el kellett volna kezdeniük a munkát. Ez az iskolákban szinte minden érintett szerint bajos: a pályáztatás és a kinevezés gyakorlatilag kettévágta a legtöbb munkát jelentő tanév végi felkészülést. A legnagyobb vita Szigetszentmiklóson volt, ahol a Batthyány Kázmér Gimnázium élére olyan igazgatót neveztek ki, akit szinte senki nem támogatott a tantestületben. Mégis, nemcsak ott, hanem kilenc megyében érvénytelennek nyilvánították az iskolaigazgatói pályázatokat. A döntéshozók formai hibákra hivatkoznak.
Kelet-Magyarországon a színházak körül adódtak különös helyzetek. Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színháznak nincs költségvetése, mert nem volt, aki elfogadja. Ott a város döntött úgy, hogy az állam helyett átveszi a megyétől az intézményt, ám az átadás-átvétel akadozik. Családi szálak tették bonyolulttá az egri színház városi átvételét is: ott az igazgató új munkaadója kultúráért felelős alpolgármesterként a saját felesége lett.
Vissza kellett vonni pályázati kiírásokat négy kórház esetében is. Ezekben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet írt ki pályázatot, ám később kiderült: mindezt csakis a közgyűlés tehette volna meg. Most úgy tűnik, július közepéig zajlik le mindenütt az átmenet.
„Nem lehet demokratikus folyamat”
Abban szinte minden érintett egyetért, hogy a megyéktől elvenni az intézményeket kényszerű, de szükséges lépés volt: annyira nem volt pénz a megyékben, hogy tavaly a 19 közül tíz az önhibán kívül hátrányos helyzetbe kerülőknek járó állami gyorssegélyt kért, Heves pedig csődöt jelentett. Az állam most nem maga irányítja az átvett helyeket: megyei intézményfenntartó központokhoz szervezte ki a munkákat.Azt, hogy a vezetői pozíciókba több helyen is olyan embert tettek, akiket elutasítottak a dolgozók, a parlamentben is a kormány szemére vetették. Az MSZP-s Tóbiás József kérdezte az iskolaigazgatói kinevezésekről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki azt válaszolta: „egy igazgató kiválasztása nem lehet kizárólag egy demokratikus szavazás eredménye”.
Azt, hogy a vezetői pozíciókba több helyen is olyan embert tettek, akiket elutasítottak a dolgozók, a parlamentben is a kormány szemére vetették. Az MSZP-s Tóbiás József kérdezte az iskolaigazgatói kinevezésekről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki azt válaszolta: „egy igazgató kiválasztása nem lehet kizárólag egy demokratikus szavazás eredménye”.-->
