Madrid úton a mentőöv felé

A dollárral szemben kéthavi, a fonttal szemben másfél éves mélypontra zuhant az euró árfolyama annak hatására, hogy a tízéves spanyol kötvények hozama tegnap – a Mariano Rajoy vezette konzervatív kormány hivatalba lépése óta először – átlépte a hatszázalékos küszöböt. Ez az a szint, amit az elemzők szerint hosszabb távon fenntartható módon nem tud finanszírozni az ország, így ismét felerősödtek azok a hangok, miszerint Spanyolország – Görögország, Írország és Portugália után negyedik eurózónatagként – előbb-utóbb rákényszerül arra, hogy nemzetközi hitelcsomagért folyamodjon. Tavaly nyáron és ősszel is átlépte a kritikus hatszázalékos szintet a kamat mértéke, akkor azonban az Európai Központi Bank (EKB) intervenciójának köszönhetően hamar visszatért a hozam a biztonságosabb szintekre. A piaci elemzők most azt találgatják, a jelenlegi helyzet mennyiben lesz tartós.

A hozamemelkedés annak tudható be, hogy a piac szerint igen nagy a kockázata annak, hogy Madrid még az Európai Bizottság által lazított hiánycélt sem tudja majd teljesíteni idén. Brüsszel eredetileg 4,4 százalékos hiánycélt határozott meg erre az évre, azonban a vártnál nagyobb tavalyi hiányadat ­miatt Madridnak végül csak 5,3 százalékos mutatót kell majd elérnie.

A kötvényhozamok már pénteken erősödésnek indultak, miután a madridi jegybank arról tájékoztatott, hogy az ibériai ország bankrendszere márciusban 316 milliárd euró értékben vett fel hitelt az EKB-tól, ami közel duplája a februári szintnek. Az EKB eszközeire való nagyobb mértékű támaszkodás azt jelzi, hogy a spanyol bankrendszer egyre kevésbé tud forrást szerezni a piacokról. A hozamszintek növekedése mellett 522 pontra, rekordszintre nőtt a spanyol államcsőd ellen kötött biztosítások ára (CDS) is.

A Spanyolországgal szem­beni befektetői bizalom csökkenése ismét ráirányítja a figyelmet az EKB szerepére. Számos elemző szerint a frankfurti pénzintézet kénytelen lesz ismét beindítani a spanyol kötvények vásárlását a másodlagos piacokon. Mások szerint elképzelhető, hogy az EKB újabb hosszú távú hitelprogramot hirdet az eurózóna bankjai számára a decemberi és a feb­ruári aukciók után, amikor is összesen több mint ezermilliárd

eurós, hároméves futamidejű hitelt helyezett ki a pénzintézeteknek. A héten tovább fokozódhat a nyomás Spanyolországra, miután ma 12 és 18 havi kincstárjegyeket, majd csütörtökön két- és tízéves kötvényeket bocsát ki Madrid.

A gazdaság az első három hónapban a 2011. év utolsó negyedében mérthez hasonló ütemben zsugorodott, amikor is 0,3 százalékos GDP-csökkenést mértek negyedévről negyed­évre. Az ország 2009 után ­ismét ­recesszióba süllyedt.

A Capital Economics elemzői is úgy vélik, hogy a fiskális konszolidáció körüli kérdőjelek, a gyenge bankszektor, illetve a romló GDP-adatok növelik az esélyét annak, hogy Madrid nemzetközi hitelért folyamodik.

Tar Gábor Válságüzemmódban a spanyol adósságpiac Ismét válságüzemmódba ­kerültünk – e szavakkal kommentálta a Rabobank elemzője a spanyol hozamszint alakulását. Lyn Graham-Taylor szerint ­egyre valószínűbb, hogy Spanyolország valamilyen formájú mentőhitelt kap. Amennyiben az EKB nem avatkozik be, a hozamszinteknek nem szab semmi majd határt – mondta az elemző.

A Capital Economics elemzői is úgy vélik, hogy a fiskális konszolidáció körüli kérdőjelek, a gyenge bankszektor, illetve a romló GDP-adatok növelik az esélyét annak, hogy Madrid nemzetközi hitelért folyamodik.-->