Nagyra törő putyini tervek

„Számításaink szerint a következő két-három évben Oroszország a világ öt legnagyobb gazdasága közé fog tartozni” – ezt az ambiciózus jövőképet vázolta fel Vlagyimir Putyin megválasztott orosz államfő tegnap a dumában, a parlament alsóházában tartott beszédében. Az éves parlamenti beszámolót még miniszterelnöki minőségében adta elő a politikus, aki május 7-én foglalja el majd négyéves szünet után harmadszorra is az elnöki széket.

Oroszország jelenleg a kilencedik pozíciót foglalja el a világ gazdaságai között a GDP tekintetében, így a ranglistán való előrelépésre mindenképpen szükség lesz a jelenleg igen elmaradt állapotban lévő üzleti környezet javítására. Elsősorban a burjánzó korrupció, a hatóságok cégekkel szembeni kiszámíthatatlan lépései veszik el a hazai és külföldi befektetők kedvét, így nem csoda, hogy tavaly 84 milliárd dollár értékű tőke hagyta el az országot.

A helyzet megváltoztatására Putyin tegnap konkrét terveket vázolt fel: ezek szerint az év végéig a kormány jogszabálycsomagot terjeszt elő a befektetőbarát üzleti környezet kialakítására. Emellett a befektetők jogainak védelme érdekében külön ombudsmani tisztséget is létrehoznak.

A gazdaság bővülését szolgálhatja Putyin azon bejelentése is, miszerint a kormánynak még az idén meg kellene vizsgálni, hogy az olajbevételekből fenntartott egyik állami alap, a közel 90 milliárd dolláros keretű nemzeti jóléti alap forrásaiból Kelet-Szibériában, illetve a Távol-Keleten miként tudna fejlesztési beruházásokat végrehajtani.

Putyin bejelentése szembemegy Anton Sziluanov pénzügyminiszter törekvésével, miszerint a tartalékalapokban elkülönített olajbevételekhez nem szabadna hozzányúlni – gondolva az esetleges jövőbeni kedvezőtlen időszakokra, amikor eshet az olaj ára. Azt egyébként beszédében a leendő államfő is elismerte, hogy ez utóbbi szempontok miatt az új kormánynak „nagyon óvatosan” kell eljárni az olajbevételek felhasználásával. Putyin ennek megfelelően beszédében nem is említette az olajbevételekből finanszírozott másik, 60 milliárd dolláros alapot, amelyet azért hoztak létre, hogy pénzügyi biztosítékot adjon a szövetségi költségvetésnek. A büdzsé bevételeinek fele ugyanis az olaj- és gázszektorból érkezik.

Mindemellett szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyinnak az elnökválasztási kampányban tett 2018-ig szóló mintegy 4800 milliárd rubeles (35 000 milliárd forintos) szociális és jóléti ígéretei miatt az államháztartás még inkább függ majd az olajártól.

Bírálta Putyin mostani tervét például Tim Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemzője is. A közgazdász szerint az olajbevételek fejlesztési célú felhasználása csak tovább fokozná az ország kitettségét.

A pénzügyminiszteri posztról tavaly lemondó Alekszej Kudrin is azzal az indokkal nem vállalna újabb kormányzati megbízást, mert megfogalmazása szerint nem támogathatja a „fiskális tékozlás” politikáját. „Az olajbevételektől való nagymértékű függés miatt állandóan a gazdasági sokkok kockázatának vagyunk kitéve” – mondta egy minapi lapinterjúban.

A három ország közötti vámhatárok tavalyi lebontása óta 37 százalékkal nőtt az egymás közötti kereskedelem értéke, az idei év első két hónapjában pedig 13 százalékos bővülést regisztráltak – hangsúlyozta beszédében a leendő orosz államfő.

Putyin elmondása szerint a vámunió létrehozása után „elkerülhetetlennek” tartja a további integrációt a felek között, az ehhez vezető következő lépésnek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító Eurázsiai Gazdasági Unió 2015-re történő megvalósítását nevezte.

Ez utóbbi létrehozásáról az érintett három ország államfője tavaly novemberben írt alá megállapodást.

A három ország közötti vámhatárok tavalyi lebontása óta 37 százalékkal nőtt az egymás közötti kereskedelem értéke, az idei év első két hónapjában pedig 13 százalékos bővülést regisztráltak – hangsúlyozta beszédében a leendő orosz államfő.

Putyin elmondása szerint a vámunió létrehozása után „elkerülhetetlennek” tartja a további integrációt a felek között, az ehhez vezető következő lépésnek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító Eurázsiai Gazdasági Unió 2015-re történő megvalósítását nevezte.

Ez utóbbi létrehozásáról az érintett három ország államfője tavaly novemberben írt alá megállapodást.-->