A 28 tagállam állam- és kormányfői Chicagóban helyi idő szerint vasárnap bejelentették, hogy a rendszer részben bevetésre kész. A teljes elhárító pajzs 2020-ra készül el. A NATO pajzsának segítségével a maximum 3 000 kilométeres hatótávolságú rakétáktól védené meg magát Európa, ezzel csökkentve a támadhatóságát az olyan államok irányából, mint Irán.
A rendszer kiépítésének első lépéseként egy Törökországban található riasztó rendszert kapcsolnak össze egy a Földközi-tengeren állomásozó amerikai cirkáló elfogó rakétáival, az így létrejövő hálózatot pedig a Rajna-vidéki Ramsteinben található NATO-parancsnokság irányítása alá helyezik - jelenti a Spiegel.
A védelmi rendszer kiépítése komoly konfliktust váltott ki Oroszországgal, mivel Moszkva szerint a NATO terve megzavarhatja a stratégiai egyensúlyt. Oroszország egyenesen kijelentette, hogy bővíteni fogja megelőző célokra használható arzenálját a nyugati határ mentén, amennyiben a szövetség a tervek szerint kiépíti elhárító pajzsát Lengyelországban. Guido Westerwelle német külügyminiszter azonban a mostani NATO csúcs során hangsúlyozta, hogy a projektet orosz támogatással kell véghezvinni, mivel ez szolgálja Európa érdekeit.
A NATO egyébként egy AGS (Alliance Ground Surveillance) nevű földi elhárító rendszer kiépítését is tervezi, a 2016-ig hadrendbe álló hálózat feladata, hogy számítógép által vezérelt eszközök segítségével, az időjárásra való tekintet nélkül semmisítsen meg földi célpontokat. A robotvadászokból és repülőfeltöltő-gépekből álló rendszer elsősorban azért a NATO keretein belül készül el, mert annak üzembe helyezése túl költséges lenne a tagállamok egyéni honvédelmi költségvetéseihez viszonyítva.
