Varga: bizalom nélkül nem megy
Nem vagyok Superman – válaszolta Varga Mihály mindkét parlamenti bizottsági meghallgatásán az azt firtató kérdésekre, mennyire gyorsíthatja fel kinevezése a nemzetközi tárgyalásokat. Az IMF-fel való egyeztetésért felelős miniszteri poszt várományosa a gazdasági bizottság ülésén olyan megállapodást ígért, amelyik megmutatja a külföldi partnereknek, hogy érdemes megbízniuk Magyarországban.
A számvevőszéki bizottság előtt a miniszterjelölt arra az LMP-kérdésre, hogy mekkorára tervezik pontosan az IMF-hitel nagyságát, konkrétum helyett annyit mondott: „két-három év időhosszra megfelelő nagyságú” kell hogy legyen. Arra pedig, hogy mikorra várja a tárgyalások lezárultát, azt felelte: nem feltétlen érdemes arra készülni, hogy egy-két hónapon belül ez megtörténhet, már csak a nyári lassabb ügymenet miatt sem, de a magyar kormányon nem fog múlni semmi.
– Sokkal szerényebb mértékben tudtunk előrelépni, mint ahogy azt korábban terveztük – válaszolta Varga a 2010-es kampányígéreteket számon kérő kérdésre. A kormány azonban mentette a menthetőt: a növekedési adatok nem állnak távol a tervektől – mondta, majd hozzátette: természetesen nem a negatív mutatót értékeli jónak, hanem azt, hogy ha a nyugat-európai, különösen a német gazdaság az év második felében fellendül, akkor tartható lehet a kormányzati elképzelés a növekedésről.
Miközben a két bizottság előtt a miniszterjelölt vázolta terveit, néhány teremmel arrébb, a plenáris ülésen kora délelőttől a napirendi terv szerint késő estig a gazdaság szabályozásán vitatkoztak a képviselők. Lapzártánkkor a hét napirendi pont közül a másodiknál tartottak; kezdésképp az „adózást érintő egyes törvények módosításáról” nevet viselő salátatörvény, majd a tranzakciós illeték vitája volt porondon. Cséfalvay Zoltán államtitkár vitaindítójában arról beszélt: a kormány célja ezekkel a kisadók számának csökkentése. „Az államháztartás egyensúlyát mégis több új adó biztosítja” a jövőben az államtitkár szerint. A két mondat közti ellentmondás annyival oldható fel, hogy tényszerűen mindkét állítás igaz: kevesebb fajta adó lesz, a megmaradók közül azonban sokat többen és magasabb kulccsal fognak fizetni.
Az új adótörvények megalapozzák a lehetőséget arra, hogy Magyarország kikerüljön az EU-s túlzottdeficit-eljárás alól – állította Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka. Az ellenzéki felszólalók a gyakori adóváltoztatásokat kritizálták. A szocialista Nemény András arra emlékeztetett, hogy a törvénycsomag hatályon kívül helyez olyan passzust is, amely még csak hatályba sem lépett. Felszólalt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is. Arról beszélt: mivel a kiadáscsökkentésben már elmentünk a falig, csak az adóemelés marad, azon pedig lehet vitázni, hogy melyik adókat emeljék; ő a vagyonadót támogatná.
A biztosítási díjakról csak ezek után, kora este kezdhettek el tárgyalni. A nap utolsó, igazán fontos témáját pedig már éjféli lezárásra tervezték: a nyugdíjpénztári ügyek újraszabályozásáról szóló, Selmeczi Gabriella által beadott javaslatot különleges sürgős ügymenetben tárgyalják meg. Az egybevont általános és részletes vita után csütörtökön már el is fogadhatják az indítványt, amely szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépő tagok követelését állampapírban, illetve készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.
A korábban jósoltnál nagyobb recessziót vetít előre számunkra az OECD
A korábban vártnál is rosszabb jövőképet vázol fel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzése Magyarország számára, pedig már az eddigi prognózis sem volt fényes. Eddig úgy tűnt, hogy 0,6 százalékos lehet a gazdasági visszaesés idén, ám az új várakozás ennél sokkal mélyebbre, 1,5 százalékosra teszi a csökkenés várható mértékét.Ami a későbbieket illeti, nem ennyire pesszimista a fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet prognózisa. Azt valószínűsíti ugyan, hogy csak lassan tér magához előbb a belső kereslet, majd ezt követően a teljes magyar gazdaság, de azt a várakozást, hogy jövőre már 1,1 százalékos növekedésbe fordul át a magyarországi GDP, továbbra is fenntartotta. A hiány csökkentését is jónak vélik: 2012-re 3 százalékos adatot várnak, 2013-ra pedig további kis csökkenést, 2,9 százalékig.
Fontos persze kiemelni, hogy mindehhez az OECD elemzői azt a feltételezést vették alapul, hogy megszületik a megállapodás a magyar kormány, az IMF és az EU között. Ha ez valóban megtörténne, akkor 75 bázisponttal csökkenhetne az alapkamat is. Figyelmeztetett viszont arra az OECD, hogy ha nem egyezik meg a kormány a tárgyalópartnerekkel, akkor gyengülne a költségvetés fenntarthatósága, és felpöröghetne az infláció.
Ami a későbbieket illeti, nem ennyire pesszimista a fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet prognózisa. Azt valószínűsíti ugyan, hogy csak lassan tér magához előbb a belső kereslet, majd ezt követően a teljes magyar gazdaság, de azt a várakozást, hogy jövőre már 1,1 százalékos növekedésbe fordul át a magyarországi GDP, továbbra is fenntartotta. A hiány csökkentését is jónak vélik: 2012-re 3 százalékos adatot várnak, 2013-ra pedig további kis csökkenést, 2,9 százalékig.
Fontos persze kiemelni, hogy mindehhez az OECD elemzői azt a feltételezést vették alapul, hogy megszületik a megállapodás a magyar kormány, az IMF és az EU között. Ha ez valóban megtörténne, akkor 75 bázisponttal csökkenhetne az alapkamat is. Figyelmeztetett viszont arra az OECD, hogy ha nem egyezik meg a kormány a tárgyalópartnerekkel, akkor gyengülne a költségvetés fenntarthatósága, és felpöröghetne az infláció.-->
