Gyenge jogállam jele a korrupció

„A korrupció intézményesülése a 2000-es években indult meg Magyarországon, a 2008-as jelentésünknek ez volt a fő üzenete” – állapította meg lapunknak adott nyilatkozatában az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint a munkatársaival azt vették észre, hogy egyre több az olyan tranzakciós kapcsolat, ahol a felek rendszeresen korrupciós üzleteket kötnek egymással, gyakran közvetítőkön keresztül. „Aki korrumpálni akar, ehhez létre kell hoznia a saját intézményrendszerét, kellenek cégek, kellenek intézményeknél pozícióban lévő emberek” – magyarázta a jelenséget a jelentés alapjául szolgáló felmérés egyik interjúalanya.

A korrupció csak tünetcsoport. Azt jelenti, hogy nem megfelelően működik az államigazgatás, nem előírások szerint zajlik a javak, állami megrendelések, pályázati pénzek elosztása, a közbeszerzések lebonyolítása. A korrupció a szabályozási feltételekből következik és egyértelmű jele a gyenge intézményrendszernek, a normaszegéssel járó működésnek. Ilyen körülmények között gyakran előfordul, hogy a vállalatok vesztegetési pénz fizetésére kényszerülnek.

„Mindennek csökkentésére a korrupcióellenes fellépésben mostanában vannak pozitív tendenciák, a kormányzat, az Európai Bizottság és a civil társadalom oldaláról, ezt szeretném hangsúlyozni” – tette hozzá Tóth István János. Magyarországon és az Európai Unióban is egyre többen gondolják úgy, hogy az adópénzekből finanszírozott javaknak a közjót, az állam hatékony működését kellene szolgálniuk. Már az államigazgatásban is mind többen látják, hogy nincs minden rendben, és a Transparency International is sokat tesz a felvilágosításért.

A szemléletváltás tehát elkezdődött, de ennek csak akkor lehet eredménye, ha az intézményrendszer működése átláthatóvá válik. Ebből a szempontból nagyon fontos az EU nyitott kormányzás kezdeményezése, amihez Magyarország is csatlakozott. Ennek értelmében egy skandináv országban dolgozó köztisztviselő már köteles nyilvánosságra hozni azokat az e-maileket, amelyeket az intézményi e-mail címére kapott vagy onnan küldött. Ez is az átláthatóság része, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárok és a vállalkozások kiszámítható módon tudjanak fordulni az intézményekhez, tisztában legyenek azzal, hogy mikor, milyen módon, mit fognak nekik szolgáltatni. A közintézményeknél az állampolgárok a tulajdonosok, az adófizetők pénzéből finanszírozzák az ott dolgozók bérét, mobiltelefonját vagy számítógépét. „Elképzelhető ez Magyarországon? Én azt gondolom, hogy igen – csak idő kérdése, hogy mikor” – jegyezte meg a gazdaságszociológus.

A korrupció olyan jelenség, amelynek súlyát könnyű növelni, de nehéz csökkenteni. Ma például egy zöldmezős beruházáshoz engedélyek sorára van szüksége a befektetőnek, amelyek magukban hordozzák a korrupció lehetőségét. Tóth István János szerint, ha az állam normálisan működne, elegendő lenne, hogy a befektető belép az érintett intézmények honlapjára, ahol lépésről lépésre le van írva, hogy mit kell csinálnia, sőt a kitöltendő dokumentumokból is vannak kitöltött minták, amelyek segítségével elkerülhetők az esetleges hibák.

A valóságban Magyarországon ma még kevés az ilyen hely, és nemcsak beruházási engedélyezésnél. Ugyanez érvényes a közbeszerzésekre is. El kell jutni például Chile szintjére, ahol a közbeszerzési eljárásoknak minden fontos adata fenn van az ottani közbeszerzési intézmény honlapján egy egyszerű, áttekinthető excel táblázatban. Magyarországon is átláthatóvá kell tenni azokat az államigazgatási eljárásokat, amelyek magas korrupciós kockázatokkal járnak. Kiszámíthatóbbak lesznek az intézmények, előre- és átláthatóbbak a folyamatok, egyszerűbbé válik az üzletemberek és minden állampolgár élete.