Titokzatos nyilatkozat az offshore betiltásáról

Értetlenséggel fogadta a legális offshore-szolgáltatásokat nyújtó ágazat Répássy Róbert igazságügyi államtitkár pénteki nyilatkozatát: a politikus a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta, a készülő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállásokat vezet be, például az offshore tevékenység büntethetőségét. Csakhogy a parlament előtt heverő törvénytervezetben nincs szó ilyesmiről. „Nekünk is feltűnt, próbáltunk utánajárni, mit jelenthet, egyelőre sikertelenül” – mondta egy ezzel foglalkozó, neve mellőzését kérő szakügyvéd.

Lapunk feltette kérdéseit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), lapzártánkig nem kaptunk ezekre válaszokat. Egy Btk.-t magyarázó minisztériumi sajtóháttéranyagban egyébként valóban szó van az offshore visszaszorításáról, a tavalyi dokumentum szerint az új törvény biztosítja a gazdaság átláthatóságát, mert bünteti a közreműködést abban, hogy egy cég tulajdonosaként „strómant” vagy egy „nem tényleges tulajdonos offshore-társaságot” jelöljenek meg. A tervezet ugyanakkor nem nevesíti az offshore-t, sőt külföldi cégeket sem, ehelyett így írja körül a nem kívánt tulajdonost: „akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.”

Ennek a szigorításnak azonban az ügyvéd szakértő szerint semmi köze az offshore-hoz. Azt mondta, a főként adóoptimalizálási okokból országhatárokon kívül legálisan bejegyzett cégeket külföldön ügyvéd és elérhető cégszolgáltató képviseli. „A pénzmosás elleni szabályok sokkal erősebb feltételeket írnak elő az említetteknél, például bankszámlát sem nyithat egy lekövethetetlen cég, így nem látom értelmét a magyar Btk.-ba beemelni ezeket a dolgokat” – vélekedett.

Egy másik adószakértő pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy ha a helyi jog nem buktatja le a céglánc végén álló személyt, akkor nem tudni majd, hogy pontosan kit kell megbüntetni.