Csonkítanák az önállóságot

A felsőoktatási intézmények rektora, illetve a szenátus helyett a mindenkori állami vagyonért felelős miniszter, azaz jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) első embere, Németh Lászlóné közvetlenül gyakorolhatná a jövőben az állami főiskolák és egyetemek gazdasági igazgatóinak munkáltatói jogait – áll az Országgyűlés oktatási bizottságának javaslatában. A felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslat akkor válhat valósággá, ha a képviselők többsége támogatja a felvetést.
Jelenleg a gazdasági főigazgató megbízása, és megbízásának visszavonása az állami vagyonért felelős miniszter hatásköre, a munkáltatói jogokat, így például az igazgató utasítását azonban a rektor, illetve a szenátus gyakorolja. Az oktatási bizottság által benyújtott módosító parlamenti támogatása esetén a munkáltatói jogokat közvetlenül az állami vagyonért felelős tárcavezető gyakorolhatná a jövőben.
Az oktatási bizottság indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy az állami egyetemek, főiskolák működésében egyensúly alakuljon ki az önálló gazdálkodási jogok és a gazdálkodás feletti állami felügyelet között. Ezzel biztosítottnak látják azt is, hogy a gazdasági vezető ne hozzon olyan intézkedést, amely „a költségvetés és a vagyongazdálkodás stabilitását veszélyezteti”.
„Semmiféle egyeztetés nem volt korábban a felvetésről, így a kérdésben még nincs is hivatalos álláspontja a Magyar Rektori Konferenciának” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mezey Barna, aki lapunktól értesült az oktatási bizottság javaslatáról. A Magyar Rektori Konferencia elnöke hozzátette: „a rektorok körében ugyanakkor általános nézet, hogy egy egységes oktatási igazgatást tartanának hatékonynak. A felsőoktatás kontrolljának több minisztérium közötti megosztása komoly működésbeli problémákat, információs zavarokat eredményezhet. Így nem lelkesedünk azért, hogy több szervezet irányítsa az intézmények működését” – tette hozzá.

A rektori konferencia elnöke szerint a felvetés egyik legnagyobb veszélye a döntéshozatali jogkörök konfliktusa lehet. „A kettős vezetési struktúra, vagyis két egymástól független, ám azonos legitimitású vezető léte esetén az intézmény működőképessége azon múlhat, hogy a gazdasági igazgató és a rektor jóban van-e egymással. Mindezt súlyosbítja még az is, hogy a rektor függetlensége nem teljes, hiszen adott esetben az egyetem szenátusa utasíthatja” – jelentette ki Mezey Barna. A rektor szerint további probléma lehet az is, hogy egy ilyen struktúra esetén a fiskális szempont fölérendelődhet az akadémiai szempontoknak. „Így előfordulhatna az is, hogy egy tudományos jelentőségű pályázat, az oktatás minősége, nemzetközi projektben való részvétel, vagy más, komoly akadémiai szempont válik másodlagossá pénzügyi okok miatt” – vetette fel Mezey, aki szerint ez a konfliktus a mai konstrukcióban is jelentkezhet, de könnyedén feloldható.
Lapunk az ügyben megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkárságát is, ám ott későbbre ígértek választ.

Állami pénz az óvodákra is

Érkezett módosító javaslat a köznevelési törvényhez is: a beterjesztő annak kimondását javasolja a jogszabályban, hogy az állam az óvodai ellátás érdekében támogatást nyújt a települési önkormányzatoknak az óvodapedagógusok és a munkájukat segítők után, illetve támogatást ad az óvodák működéséhez. A benyújtó fideszes Cseresnyés Péter indoklása szerint a szegényebb önkormányzatok csak állami segítséggel tudják megoldani a jövőre már hároméves kortól kötelező óvodáztatás költségeit.