BUX 41,593.97
-3.04%
BUMIX 3,900.96
-1.99%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,305
-4.36%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-3.71%
+25.00%
-1.60%
0.00%
+0.21%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,730
-4.88%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-4.27%
EHEP 1,515
+3.41%
-1.42%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
-2.96%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,200
-2.28%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Elfogadták Matolcsy javaslatait

Eldőlt: 2013-tól bevezetik a tranzakciós illetéket, ahogy a biztosítások után is adózni kell. A parlament rendkívüli ülése csütörtökön folytatódik, akkor már a költségvetés fő számairól döntenek, úgyhogy végleges büdzsé csak őszre várható.

Ritka alkalom színhelye volt a parlament tegnap délután: felszólalt Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter idén másodszor kért szót – ezúttal a pénzügyi tranzakciós illetékről beszélt. Mint a törvény elfogadása előtt elmondta, a pénzmozgások utáni egy ezrelékes illeték (amely gyakorlatilag adó, még ha nem is így nevezik) megéri, mivel így egyenként keveset kell fizetniük a családoknak, és ebből teremtenek forrást a munkahelyvédelmi akciótervre. A magyar kormány a legtöbb európai országnál jobban kezeli a válságot – tette hozzá.

Majd megszületett a döntés: jön a pénzügyi tranzakciós illeték jövő januártól. Ez önmagában nem jelentett meglepetést a hétfő délutáni parlamenti szavazásokon, a legtöbben azt várták kíváncsian, hogy végül a kormány támogatni fogja-e az illeték kiterjesztését az MNB és az államkincstár pénzügyi műveleteire. A válasz végül igen lett, így 2013-tól az állam gyakorlatilag megadóztatja saját magát.

Jövőre így az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után kell illetéket fizetni. Szintén illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is. Illetékmentes lesz viszont a banki készpénzbefizetés, a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell megállapítaniuk és befizetniük az illetéket. A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, az illetékalap egy ezreléke lesz a mérték felső korlát nélkül. Egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték 0,01 százalékos lesz. Arról azonban továbbra sincs információ, hogy pontosan mekkora bevétel származhat a tranzakciós illetékből. A kormány első tavaszi tervei még 130 milliárd forint körüli összeggel számoltak, azóta hallhattunk már 300 milliárdos számot is. Sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetés tervezetéhez olyan számításokat is bemutatott, amely szerint 2014-ben már 400 milliárd is befolyhatna, ám ennek az alátámasztása legalábbis bizonytalan.

Bevezetik továbbá a biztosítási adót is. A casco után 15, a másfajta vagyon- és balesetbiztosítások után 10 százalékos adót kell fizetni 2013-tól. A Magyar Biztosítók Szövetsége ezek után közleményben jelentette ki: bár az új adónem súlyos teher számukra, remélik, hogy ez nem okoz majd zavarokat a piacon. Különösen fontosnak tartják, hogy a biztosítások elterjedtsége ne csökkenjen.

Eldőlt az is, hogy Erzsébet utalványban is lehet szociális segélyt adni. A törvénytervezet szövege szinte folyamatosan változott mindeddig – a végleges verzió szerint az önkormányzatok döntési jogköre lesz, hogy a legalább tízezer forintos segélyekből ötezer forintot Erzsébet utalványként fizessenek ki.

A szokásoktól eltérően folytatódik ezen a héten a parlamenti munka. A feltűnően korán véget érő hétfői ülés után (ezúttal nemhogy éjszakába nem nyúlt az ülésezés, mint máskor, hanem már kora délután le lehetett zárni a napot) csütörtökön folytatják a képviselők a törvényhozást.

Aznap nem a szokványos uborkaszezon-beli eseménytelenség vár ránk: szavaznak egyebek mellett a 2013-as költségvetés fő számairól. Mindezt úgy, hogy még hónapok vannak hátra a büdzsé végleges elfogadásáig, vagyis várhatóan jókora változások jönnek még addig, amíg életbe lép a tervezet. De ugyanaznap, azaz csütörtökön átírják még az idei költségvetést is, átrendezik a tankönyvpiacot, valamint az oktatási törvényeket is.

A nemzeti és az állami vagyonhoz is hozzányúlnak

Csakis állami vagy önkormányzati tulajdonba tartozhatnak a víziközmű-szolgáltatók – döntöttek a parlamentben. A jövőben nem az önkormányzatok, hanem az állam határozza meg a szolgáltatási árakat, és az infrastruktúra fenntartását is az állam veszi át. Ennek célja a kormányzati indoklás szerint az, hogy a rezsiköltségekben fontos szerepet játszó díjakban csak olyan költségek szerepeljenek, amelyeket valóban a felhasználóknak kell megfizetni.

Ezzel is tovább tart az állam és az önkormányzatok vitája arról, hogy mely vagyonelemek melyik félhez tartozzanak. Egy másik törvénymódosítással, amelynek a részletes vitáját tartották, az egyházak is beszállnak a körbe, több épület hozzájuk kerülhet majd át. Értesülésünk szerint elképzelhető, hogy ismét hozzányúlnak a nemzeti vagyonról szóló törvényhez is. Továbbra sem eldöntött ugyanis, hogy milyen vagyontárgyak kerüljenek az államhoz, melyek az önkormányzatokhoz, és az esetleges kivásárlásnak milyen feltételei legyenek. Úgy tudjuk, több település jelezte már, hogy az állam túl nagy szerepet vállalna helyettük, ám eddig nem volt elég erős a parlament polgármesteri lobbija.

Ezzel is tovább tart az állam és az önkormányzatok vitája arról, hogy mely vagyonelemek melyik félhez tartozzanak. Egy másik törvénymódosítással, amelynek a részletes vitáját tartották, az egyházak is beszállnak a körbe, több épület hozzájuk kerülhet majd át. Értesülésünk szerint elképzelhető, hogy ismét hozzányúlnak a nemzeti vagyonról szóló törvényhez is. Továbbra sem eldöntött ugyanis, hogy milyen vagyontárgyak kerüljenek az államhoz, melyek az önkormányzatokhoz, és az esetleges kivásárlásnak milyen feltételei legyenek. Úgy tudjuk, több település jelezte már, hogy az állam túl nagy szerepet vállalna helyettük, ám eddig nem volt elég erős a parlament polgármesteri lobbija.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek