Hadüzenet a kalózoknak

Az online zenei szolgáltatók minél szélesebb körű elterjedését és így a zeneművek kalóz letöltésének visszaszorítását célozza az az irányelvjavaslat, amit tegnap mutatott be az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tervezetének célja, hogy a zenei szolgáltatók minél egyszerűbben szerezhessék meg a felvételek közreadási jogait az alkotók jogait kezelő társaságoktól. Jelenleg ugyanis ha az egyik szolgáltató – iTunes, Spotify, Nokia Music – egész Európára vonatkozóan szeretne jogot szerezni egy adott zenemű közreadására, akkor többtucatnyi engedélyt kell beszereznie, mert általában több zeneműkiadóval, illetve minden egyes országban külön jogkezelővel kell megállapodnia. Brüsszel a helyzet orvoslására olyan adminisztrációs előírásokat alakítana ki, amely nagy európai jogosítási központok (hubok) létrehozását ösztönözheti.

A hubok kialakulásánál azonban felmerülhet az a veszély, hogy a kisebb uniós tagállamok, mint Magyarország alkotóinak jogai könnyen elveszhetnének. Annak érdekében, hogy az online zeneboltok a gazdaságilag értékesebb angolszász vagy latin mellett a magyarországi zenei repertoárt is könnyen meg tudják szerezni, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Egyesület már tárgyal. A zenei és irodalmi szerzői jogokat kezelő szervezet stratégiai és kommunikációs igazgatója lapunknak azt mondta: folynak az egyeztetések arról, hogy az Artisjus miként tudna kapcsolódni egy várhatóan a spanyol, a francia és olasz jogkezelő által létrehozandó latin hubhoz vagy a Nagy-Britannia és az északi országok együttműködésével valószínűleg létrejövő központhoz. Tóth Péter Benjamin szerint elképzelhető az is, hogy a közép-kelet-európai országok saját jogosítási központot hoznak létre.

Brüsszel szerint a jelenlegi bonyolult engedélyezési rendszer az oka, hogy néhány országban, főként a régiós tagállamokban, így például Magyarországon nincs elég online zenei szolgáltató. Az Artisjus igazgatója szerint azonban nem a hazai szerzői jogi rendszer hibáztatható ezért, hanem az, hogy nincs megfelelő fizetőképes kereslet, így sokan inkább az ingyenesen letölthető kalózoldalakat veszik igénybe.

Európában több mint 250 jogkezelő működik, ezek összesen hatmilliárd euró értékben szednek be jogdíjakat. A bevételek több mint 80 százaléka zeneművek közléséből ered.

Hazánkban a legnagyobbnak számító, zenei és irodalmi művekkel foglalkozó Artisjus mellett nyolc jogkezelő működik. Az Artisjus jogdíjbevételeinek egy százalékát teszi ki a zeneművek internetes közlése.

Az Artisjus már teljesíti a várható előírásokat

A brüsszeli tervezet az online zeneművek jogosításának átalakítása mellett minden egyes (zenei, irodalmi, mozgóképes művekkel foglalkozó) európai közös jogkezelőre egységes átláthatósági és belső működési szabályokat írna elő. Brüsszel kikötné, hogy a jogkezelők legkésőbb a tárgyévet követő 12 hónap elteltével fizessék ki a művek után befolyó jogdíjakat az alkotóknak. Ezzel kapcsolatban az Artisjus igazgatója elmondta: belső szabályzatuk ennél rövidebb, féléves határidőt ír elő. Az Artisjus emellett már teljesíti azt a brüsszeli javaslatot is, amely olyan elektronikus adatbázis létrehozását írná elő, ahol az alkotók folyamatosan követni tudják az egyes műveik után beszedett jogdíjakat. Ezt a szolgáltatást az Artisjus a hazai jogkezelők közül egyedüliként már 2007 végén létrehozta.