Az iráni televízió tudósítása szerint három különböző rakétatípust teszteltek a hétvégén, köztük az 1 300 kilométeres hatótávolságú Shahab 3-at, amellyel az iszlamista állam állítása szerint elérheti Iránt. Teherán az ország ellen irányuló nyilatkozatokat nevezte meg okként, köztük az izraeli kormány kijelentését, amely szerint a katonai fellépés lehetőségét is megfontolják.
Az iráni hírügynökség egyúttal lehetőségnek nevezte az ország ellen az EU által kezdeményezett és július 1 óta érvényben lévő olajembargót, a Fars Reuters által idézett megfogalmazása szerint így fegyverként használhatják az olajat. Iráni képviselők egy csoportja hétfőn benyújtott egy javaslatot, amelyben kezdeményezték, hogy a hadsereg tartóztassa fel a Hormuzi-szoroson áthaladni szándékozó tankereket.
Ezzel a fenyegetéssel már korábban is élt Teherán, de a klerikális vezetők eddig nem támogatták az ötletet és most sem valószínű, hogy a képviselői indítványt megvalósítják. Ennek ellenére részben a fenyegetés, részben az Irán elleni embargó, részben a visszaeső olajkínálat miatt kora délután 86 dollár közelébe ugrott a nyersolaj ára a New York-i elektronikus kereskedésben. Az AP idézi a Goldman Sachs elemzését, amely szerint a várakozásokkal ellentétben nem omlott össze az olaj iránti kereslet. Az amerikai bankház meglátása szerint az iráni olaj kiesése összemérhető lesz a líbiai helyzettel, a nyersolaj ára pedig három hónapon belül 115 dollárra emelkedhet.
A feszültséget csak tovább növeli, hogy a New York Times megfogalmazása szerint az Egyesült Államok csöndesen mozgósítani kezdett a Perzsa-öbölben. A katonai jelenlét megerősítésével Washington felkészül egy esetleges Iráni elleni csapásra, illetve a Hormuzi-szoros elzárására is. Katonai szakértők szerint az akció defenzív jellegét mutatja, hogy a flotta megkétszerezte a térségben az aknaszedő hajók számát."Az üzenet: eszetekbe se jusson aknákkal lezárni a szorost vagy hadihajókat küldeni ellenünk" – fogalmazott a lapnak a védelmi minisztérium egyik illetékese.
