Tájékoztatása szerint a napokban zárul le az intézményfejlesztési tervek értékelése, valamint a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet-tervezet társadalmi vitája, a jövő évi keretszámok pedig októberben válhatnak ismertté.
A helyettes államtitkár - aki szeptember 15-től tölti be posztját - közölte: elengedhetetlen a felsőoktatási intézményrendszer bevételi oldalának növelése, gazdálkodása önfenntartó képességének és átláthatóságának erősítése. Kiemelte, hogy a felsőoktatás költségvetési finanszírozását a közpénzek hatékony felhasználásának, a nemzetgazdaságilag értelmezhető társadalmi haszon biztosításának igényével tervezi a kormány. Az egész intézményrendszernek a minőség, a teljesítmény és a fejlesztések, valamint a hatékonyság jegyében kell működnie - rögzítette.
Kitért arra, hogy a jogszabály-alkotási programban emellett a doktori iskola létesítése eljárási rendjének átgondolása, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét biztosító, a tehetséggondozás rendjét és rendszerét áttekintő szabályok kidolgozása szerepel.
Mint közölte, a tanárképzés átalakításának a szakma által régóta várt lépése az osztatlan, kétszakos képzés helyreállítása. A közismereti tanárszakokon kizárólag osztatlan képzésben lehet tanulni a jövőben, míg a szakmai, művészeti tanárképzésben az osztott és az osztatlan képzés is választható lesz.
Fontos újdonság a gyakorlati képzés idejének megduplázása, az eddigi fél évről egy évre növelése, valamint az egymásra épülő, tehát átjárható általános és középiskolai tanárképzés szétválasztása; így a tanárképzés újra igazodik a köznevelési intézményrendszerhez - fejtette ki a helyettes államtitkár.
A felsőoktatás jövő évi költségvetési pozíciójára vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: jelenleg a rendelkezésre álló források átcsoportosítása zajlik. Míg a központi támogatás egyes helyeken csökken, aközben más területeken az állam új, korábban nem létező kötelezettségeket vállal. Ezt a folyamatot jól mutatja az állami ösztöndíjas keretszámok csökkenésével egyidejűleg a Diákhitel2 létrehozása - fejtette ki.
A szerkezeti átalakítás célja olyan új típusú együttműködés kialakítása, amely egyaránt szolgálja a hallgatók és az ország érdekeit, tehát semmiképpen nem az egyes intézmények kiszorítására irányul. A józan ész szabályai szerint azonban nem szabad súlyos áldozatokat vállalva az adófizetők pénzéből mesterségesen életben tartani működésképtelen intézményeket - jelezte.
Hozzátette: az intézményfejlesztési tervek értékelésének folyamata rövidesen véget ér. Az integrációról szóló döntéseket nem a minisztériumnak kell meghoznia. Az államtitkárság ebben a folyamatban koordinációs szerepet vállal, összefüggésben a képzési szerkezet racionalizálásával - közölte.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a felsőoktatási keretszámokról a tárcák, a felsőoktatási és a gazdasági élet szereplőinek, szakértőinek álláspontját mérlegelve a kormány mondja ki a végső szót, és várhatóan októberben válnak ismertté az első számok. Az államtitkárság a Felsőoktatási Tervezési Testület szakmai véleményét kikérve teszi meg javaslatát. Az egyes szakok esetében tapasztalható kisebb állami szerepvállalás "átgondolt döntés eredménye", így visszarendeződés e téren nem várható - jelezte előzetesen.
A hallgatói szerződésekről azt közölte: mivel a beiratkozási időszak még nem zárult le, nincsenek végleges adataik, de azt tudni lehet, hogy a hallgatók nagy többsége elfogadta az állam ajánlatát.
Maruzsa Zoltán kiemelte: a terület képviselőitől nem, a sajtótól kért egy-két hetes türelmi időt. Megjegyezte: a felsőoktatási szakterület élén a személyi változás nem állítja meg, még csak nem is lassítja a munkát.
A megújulás irányvonalai egyértelműek, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény által kijelölt úton járnak, az átalakítás célja nemzetközileg is versenyképes, minőségi képzést nyújtó, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi tőkével hatékonyan gazdálkodó, az ország kulturális, társadalmi és gazdasági igényeit kiszolgáló felsőoktatás létrehozása - fogalmazott az új felsőoktatási helyettes államtitkár, aki eddig az ELTE oktatójaként dolgozott.
