Új választási rendszer: nem olcsóbb, de bonyolultabb
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOlcsóbbá kell tenni a választást, emiatt rövidebb kampányra van szükség - ha sok konkrétum nem is hangzott el korábban arról, hogyan képzelné el a Fidesz az új választási rendszert, ez az egy kijelentés biztos sarokpontként állt. Ehhez képest a kész törvénytervezet szövege alapján a legszűkebben értelmezett kampányidőszak is a másfélszeresére nő. Eddig 60 nappal a választás előtt kellett a köztársasági elnöknek bejelentenie az időpontot, most akár 90 nappal korábban is megteheti ezt.
Ennél sokkal fontosabb kérdés azonban az, hogy kik szavazhatnak, illetve hogy meddig dönthetnek az emberek a voksolás mellett. Csak az szavazhatna, aki előzetesen regisztrálja magát - erre a választás előtti év szeptemberétől a szavazás előtt két hétig lehet sort keríteni. Vagyis így az előzetes regisztráció kormánykommunikáció szerinti lényege veszne el épp: eddig azzal indokolták a regisztráció bevezetését, mert így szerintük inkább szakmai lehetne a kampány - elhangzott még olyan mondat is, hogy választási helyett demokráciakampány jöhetne. Ám ha két héttel a szavazás előtt még kérhetné bárki a felvételét a névjegyzékbe, ennek az egyébként is homályos ígéretnek a lényege is elveszne.
Azonban sokkal súlyosabb következményekkel járna, hogy aki két héttel a voksolás előtt nem regisztrál, az automatikusan kivonja magát a következő négy év minden választása alól: a 2013 ősze és 2014 tavasza közti időszak után legközelebb 2017 szeptemberében nyílik meg az előzetes regisztráció lehetősége. Aki nem regisztrál, az e két időszak közt nem szavazhatna sem időközi választáson, sem népszavazásokon. Ez alól kivételt kapnak azok, akik időközben töltik be a 18. évüket vagy kapják meg a magyar állampolgárságot, ők a ciklus közben is felkerülhetnek a listára.
Megváltoznak az önkormányzati választás szabályai is. Azt már az új alkotmányból tudni lehetett, hogy a mostani ciklus még négy évre szól a városokban, utána viszont már ötévenként választják a polgármestereket. Praktikus a javaslat, amely a mostani tervezetben jelent meg, hogy ezt 2019-től tegyék egy napra a szintén ötévenkénti európai parlamenti voksolással. 2014-ben valószínűleg még ősszel szavaznának, némileg bizarr érdekesség azonban, hogy bár addigra elkészül a tavaszi választáson már használható szavazói névsor, egy korábbi törvény szerint az önkormányzati választáson még a mostani, regisztráció nélküli lista alapján jegyzik be a szavazókat.
Szavazni így nehezebb lesz, jelöltté válni viszont sokkal könnyebb. Megszűnik ugyanis a kopogtatócédulás rendszer, a 750 ajánlószelvény helyett csupán 200 aláírást kell összegyűjteni. Arról azonban, hogy milyen anyagi vonzatokkal járna ez, nem ír a törvényjavaslat. Így egyelőre csak találgatás marad, megvalósulhat-e az, amit kormánypárti politikusok még a héten is megígértek, hogy 2-3 millió forintot adhatnak mindenkinek automatikusan, aki jelölt lesz.
Így pedig igencsak érdekes, teljesen törvényes, ám a szabályok határait kreatívan feszegető megoldásokra nyílik lehetőség az ellenfelek gyengítésére. A kopogtatócédulákkal valóban nem lehetne visszaélni, ám a sok jelölt megjelenése a szavazólapokon is felvethet problémákat. Egy, az esélyes jelölttel azonos nevű induló fellépése, vagy alig eltérő elnevezésű törpepárt megjelenése a listán olyan esemény, amely tökéletesen szabályos, ám szinte minden alkalommal, amikor ilyen történik, megindul a pletyka, hogy valaki ezzel szeretné gyengíteni az ellenfelét. Ezek után mindenképp egyszerűbb és jövedelmezőbb lesz jelöltté válni, akár esélytelen jelöltté is - a szóbeszéd pedig még nehezebben volna elhallgattatható.
Csekély, ám valós eredmény viszont az, hogy a voksturizmust kizárná a törvény. Eddig lehetőség volt arra, hogy az olyan körzetekből, ahol masszív az egyik párt előnye, a szimpatizánsok átjelentkezzenek billegő körzetekbe, igaz, ezzel a lehetőséggel túl sokan nem éltek. 2014-től ez már elméletileg is kizárt lesz: lehet ugyan a lakóhelytől távol szavazni, de csakis a lakóhely jelöltjeire.
Életbe lépnek kisebb változások is. Az Országos Választási Bizottság sem maradt ki a kormány névváltoztatási rohamából, ezentúl már Nemzeti lesz ennek a szervezetnek a neve is. Fontosabb változás, hogy tagjait négy helyett kilenc évre választják majd. Átvezették a választási törvénybe azt az alkotmányban már rögzített elvet is, hogy aki kisebbségi listára szavaz, az az országos pártlistára nem voksolhat, csak egyéni jelöltre. Létrejön a nemzetiségi szószóló intézménye is: a törvényhozásból kimaradó kisebbségek képviselője a parlamentben tanácskozási joga lesz, szavazójoga viszont nem. Teljes értékű mandátumot is könnyebben kaphatnak a kisebbségek képviselői - igaz, ehhez olyan létszámban kell szavazniuk, ami a gyakorlatban egyedül a romáknak, illetve nagyon magas részvétel mellett a németeknek teszi valóssá ezt a lehetőséget.
Az eredmények befolyásolásának legnagyobb legális módján azonban nem változtatna az új törvénytervezet sem: továbbra is a parlament húzza meg a választókörzetek határait kétharmaddal. Ezzel a lehetőséggel már élt is a Fidesz: a körzethatárokat úgy alakították ki a kisebb parlamenthez, hogy több, hagyományosan baloldali körzetet feldaraboltak és egyes részeit klasszikusan jobboldaliakhoz csatolták - a legtöbb elemzői vélemény szerint ez azt hozza magával, hogy ha nem borulnak fel drasztikusan a pártpreferenciák, ahogy felborultak 2010-ben, akkor országos szinten 5-10 százalékos előnyre is szükség lehet ahhoz, hogy több mandátumot lehessen szerezni a jobboldalnál.
