Forint, háború együtt ütik a magyar exportot – a remény, hogy új gyárakat segített épülni Orbán Viktor kormánya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA KSH friss adatai szerint javult a magyar külkereskedelmi mérleg májusban, a számokból azonban sajnos kiderül, hogy nem a külkereskedelemből keresik meg a magyarok a külföldi nyaralás vagy az új autó árát. Az egyik gazdaságvisszafogó tényező pont az, aminek a nyaralók örülnek: az erős forint. A másik, ami miatt egész Európa aggódik, az az iráni háború: ha a békéről tárgyal is Washington és Teherán, káros hatásai még a legjobb esetben sem távoznak el gyorsan, a béke tartósulása pedig egyáltalán nem garantált. A magyar export jelen állás szerint nem áll jól.
A nyitott gazdaságú Magyarország hagyományosan jelentős mértékben a külkereskedelemből "él", ami nehéz ügy egy botladozó-vánszorgó európai gazdaságban. Az amúgy is sanyarú külső környezethez még új ellenszelek is társultak az idén, és ha a javuló bérek nem hoznak növekvő fogyasztást, aligha jutott volna előre a magyar gazdaság az idén. A növekvő fogyasztás alapját márpedig meg kell teremteni termelésben, beruházásban.
A KSH friss adataiból az elemzők azt olvassák ki:
a külkereskedelem oldaláról továbbra sem kap támogatást a magyar gazdaság növekedése.
Változás attól várható, ha valóban elkezdenek érkezni az EU-pénzek, illetve termelni kezd néhány nagy üzem, amelyeknek kiépülése az előző kormány támogatásával kezdődött (és egyébként az azóta kormányra került Tisza Párt kritikája mellett).
A májusi összesítés szerint a magyar külkereskedelem 502 millió euró többletet produkált májusban, ami 160 millió euróval több, mint egy évvel ezelőtt. Első ránézésére ez szép, csakhogy a korábbi kedvezőtlen folyamatok folytatódása van mögötte: a magyar kivitel volumene 5,1 százalékkalal, a behozatalé 2 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly májusinál.
Már ebből látható, hogy valami nincs rendben, valójában a helyzet ennél rosszabb: az import csökkenése "kakukktojás", amelyet ebben a hónapban egyedi tényezők okoztak. Ha az év első öt hónapját egyben nézzük, a magyar kivitel volumene 4,5 százalékkal csökkent,
a behozatalé azonban 6,4 százalékkal – nőtt.
Ez egyértelmű romlás, amelyet első ránézésre kiszúrhatunk grafikonunk jobb szélére pillantva.
Mielőtt dióhéjba szedjük az okokat, és a kilátásokat, érdemes megjegyezni: nem minden gazdaságot elsősorban az árukülkereskedelem hajt, még a régiónkon belül is hatalmasak a különbségek, például a lengyeleknél sokkal nagyobb a belföldi fogyasztás szerepe, a románok külkereskedelmi többletet pedig gyakorlatilag évtizedek óta nem láttak, a beruházások viszont hajtják a gazdaságukat.
A magyar gazdaságot azonban jelentős részben a külkereskedelem "tartja el". A külkereskedelmi mérleg fontos része az energiamérleg: ha ez elromlik, mert felszöknek az energiaárak, akkor ez "megeszi" a magyar termelők munkájának eredményét. Ha a forint hirtelen megerősödik – és ezt tette –, az rontja az exportálók helyzetét és olcsóbbá teszi az exportárukat.
Magyar export: ha nincs hova eladni, az új gyárak is ebbe a helyzetbe futnak
A termék-külkereskedelmi forgalom alakulása kapcsán továbbra is jelentős a bizonytalanság, az export számára pedig a külső kereslet marad a döntő tényező – emelte ki Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
Habár az elmúlt időszakban némiképp javultak a konjunktúraindexek a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban, köszönhetően elsősorban az USA-Irán-megállapodás hírének, az összkép továbbra sem kedvező – véli. A hírekre visszavonultak az energiaárak, és a béke megelőzhetné, hogy visszaszökjenek.
Ugyanakkor az energiapiacra gyakorolt hatások nem szűnnek meg hirtelen, a helyreállás hosszabb időszakot vesz majd igénybe, ami miatt tartósan gyengébb külső kereslettel kell számolni
figyelmeztetett, hozzátéve: "A külpiaci fordulat a termőre forduló nagyberuházások miatt is szükséges lenne."
Közben Európában egy stabil: a folyamatos reménykedéssel vegyülő bizonytalanságérzés.
Egyedül maradt Magyar Péter kormánya a védett ár eltörlésével: Európa riadalma kitart, hullanak a munkahelyek
Teljesen ellentmond az európai trendnek a Tisza-kormány döntése az üzemanyagok védett árának megszüntetéséről. Az iráni konfliktus okozta félelmek enyhültek ugyan Európában, de az Európai Bizottság friss bizalmi adatai azt mutatják: az unió gazdaságán eluralkodott riadalom nem szűnik, az európai munkahelyeket illetően pedig különösen elkeserítőek a kilátások. Nem csoda, ha a bevezetett rendkívüli intézkedéseket szinte sehol nem vezetik ki.
A forint talán már nem ront tovább, Európa bizonytalanságával azonban nincs mit kezdeni
Az exportpiacaink még mindig gyengélkednek, így a nettó kivitel a második negyedévben is várhatóan visszafogja majd a gazdasági növekedést – jövendölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemző .
Az első negyedévben az látszott, hogy az ipari termelés élénkült, ám ez a készletek növekedését eredményezte, mivel az exportteljesítmény mérsékelt volt. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy az ipari termelés a második negyedévben – az elsőhöz képest – visszafogottabb lehet – írta jegyzetében.
Nemcsak az infláció, de a termelői árindex is Magyarországon a legalacsonyabb a régióban – hívta fel rá a figyelmet egy másik friss KSH-jelentéssel kapcsolatban Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez előre vetíti, hogy a sereghajtóból élvonalba ugró magyar fogyasztói árindex a közeljövőben is alacsony maradjon – folytatta.
Ugyanakkor az adat megmutatja, hogy a hazai exportőrök értékesítési kilátásai az erős forint miatt továbbra sem rózsásak
– emelte ki ő is, optimistán ezzel zárva: "Ezzel újabb akadálya hárul el az elől, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább haladjon egy kamatcsökkentési pályán, ami megakadályozhatja a forint további erősödését, a stabil árfolyam pedig hosszabb távon már nem érinti érzékenyen a magyar kivitelt."
