Az EU dobhatja ki a hulladéktörvényt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKorábban EU-s kritika miatt került a figyelem középpontjába az új hulladéktörvény tervezete, szeptemberben pedig majdnem eljutottak már egyszer a zárószavazásig, ám akkor az utolsó pillanatban levették a napirendről. Most eljutottak az elfogadásig.
Volt mit átírni rajta: a tervezet néhány pontján például 2013. június 31-ei határidőket jelöltek ki, ám hiába javítottak ki ebből néhányat, a véglegesnek szánt verzióban lapzártánk idején más paragrafusban még így is bent maradt a dátum. De a naptár nem ismereténél az uniós jog értelmezése nagyobb vitákat szült. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében várt választ a kifogásaira: a törvénytervezet szerint ugyanis 2013. január 1-jétől csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek folytathattak volna hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet. Az Európai Bizottság szerint viszont ezzel a magánszolgáltatók elveszíthetik az ellenőrzést beruházásaik felett, már csak azért is, mert a törvénytervezet nem tesz utalást arra, hogy kártalanításban részesülnének. Szeptember elején, az első parlamenti ülésen ettől függetlenül már elő is készítették a végszavazást, amikor Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke halasztást kért. Azóta viszont az Európai Bizottság reagált a kormány válaszára. Azt jelezték, hogy fenntartják a jogot, hogy a hatályba léptetés után további lépéseket tegyenek, ha szükséges – de ez az elfogadást még nem befolyásolja.
Az előterjesztés legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt engedne a külföldi vállalkozásoknak a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltatásban, míg a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozná azokat. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár egy szeptemberi bizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a törvényjavaslat megfelel az Európai Unió elvárásainak, nem ütközik a versenyjogba.
Döntöttek a korábban megyei, majd onnan egy év leforgása alatt előbb államivá, most pedig városivá váló múzeumok és könyvtárak sorsáról is, ám úgy, hogy éppen a legfontosabb kérdést, a finanszírozást nyitva hagyták. Az mindenesetre eldőlt, hogy nem a 10, hanem a 15 ezres lélekszám alatti településeknek kell közösen összefogva kezelniük a saját könyvtári, múzeumi ellátásukat. Arról továbbra is csak halogatják a döntést, hogy ezekért az intézményekért – melyeket a megyék képtelenek voltak fenntartani, az államnak pedig nem kellettek, ezért átrakták a települési önkormányzataihoz – pontosan hogyan fogják kárpótolni a városokat. A költségvetésben az összeg adott, de a kulcskérdésben, hogy mi alapján súlyozva osszák el a 18 megyeszékhely és Szentendre közt, tavasz óta nem sikerült megegyezni. Jelen állás szerint legkésőbb a költségvetés végleges elfogadásakor kerülhet pont az ügyre.
A pénzügyi törvények és az Eximbankról szóló törvény után az egészségügyet többletforrásokhoz juttató adócsomag módosítóiról is szavaztak az este. Ma a postatörvény és a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások felgyorsítása mellett a 2011-es zárszámadás kerül napirendre. Szerdán a kisajátításról szóló javaslat általános vitája lehet fontosabb a gazdaság iránt érdeklődők számára.
A megszorításokról vitáztak
„Önök tényleg azt gondolták, hogy a valóság az tök mindegy?” – kérdezte az LMP-s Jávor Benedek napirend előtt a kormányt. Nem meglepő módon a hétfői ülés slágertémája volt a pénteken bejelentett 400 milliárdos megszorítás. Cséfalvay Zoltán államtitkár sok konkrétumot nem árult el, csupán annyit, hogy a kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartásában, és hogy fontos a gazdaság fehérítése. Rogán Antal azt közölte: a Fidesz-frakció szükségesnek és támogathatónak tartja az intézkedéseket.Nagy baj, ha az önkormányzatok nem tudják, hogy mi lesz az új feladatkörük januártól, mert tudniuk kell – ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte.
Nagy baj, ha az önkormányzatok nem tudják, hogy mi lesz az új feladatkörük januártól, mert tudniuk kell – ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte.-->
