Az OTP Liga csapatainak 2011. évi gazdasági teljesítménye a korábbi jó irányt rossz iránnyá, veszteséggé, vagyoncsökkenéssé, kötelezettségnövekedéssé változtatta – áll a Sportgazdasági Nagyítóban. Az irányváltás történhet a gazdasági hatásaként, vagy azért, mert a jelenlegi lehetőségek maximumát érték el a klubok. A közgazdász szerint így a veszteség törvényszerű.
A professzionális első osztályú futball Magyarországon 2011–ben 9,643 milliárd forint bevételt ért el. A visszaesés 11 százalékos az előző évhez képest. A liga kiadása összesen 11,576 milliárd volt, ami viszont 1,8 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, ez közel 18 százalékos növekedés. Az adózott eredmény -1,965 milliárd forint volt. Soha ekkora veszteség még nem volt a magyar labdarúgásban. A liga összes klubjának vagyona a 2010. évi 6,1 milliárdról 2011-re 5,3 milliárdra csökkent.
A legnagyobb vagyonvesztést a Videoton (740 millió forint), az Újpest (310 millió), a DVSC (220 millió) és az FTC (210 millió) szenvedte el. A vagyonát csak a Győr tudta növelni (1,05 milliárd forinttal).
Kiemelkedő bevételnövekedést ért el az FTC (+550 millió), a Haladás (+260 millió), a KTE (+460 millió), a Honvéd (+310 millió). Költségeit a bázishoz képest csak az FTC csökkentette (-310 millió), súlyosan növelte az Újpest (+200 millió), a KTE (+410 millió) és a Videoton (+260 millió forint).
Jelentős jegybevétellel csak az FTC rendelkezik (150 millió forint), bevételének 15 százaléka innen származik, de ez is csak a költségeinek kevesebb mint 13 százalékára elég. Csak a kis költségvetésű klubok nyereségesek (Vasas, Siófok, Kaposvár, Pápa). Tartósan veszteséges a Győr, a Honvéd, az Újpest, az FTC. A költségek 68–76 százaléka élőmunka és foglalkoztatási költség, az ekho csak a költségek felénél jelenik meg. A magyar klubok bevétele tavaly az előző évhez képest kismértékben csökkent az üzleti szponzorációban, a játékoseladásban és a nemzetközi nyert pénzdíjak tekintetében. Örvendetesen nőtt a nézői és tv-bevétel a liga minden csapatánál.
A klubok eszközeit, ami mintegy 16,1 milliárd forint, csak egyharmadában finanszírozza saját forrás – ez 6 százalékkal rosszabb, mint a bázis –, a többi tartozás, kölcsön. Muszbek nehezen magyarázhatónak véli, hogy a csapatoknak 2011 végén 2,5 milliárd forint összegű bankbetétük, pénztári egyenlegük volt, 8,6 milliárd forintnyi adóssággal szemben. A klubok eladósodása világszerte folyamatos és egyre növekvő. 2014-től azonban csak a nyereséges klubok indulhatnak a BL-ben. „Ez tisztulást, racionalitást fog hozni a sportgazdaságban” – vélte Muszbek.
A sportgazdasági szakértő szerint a magyar labdarúgásból hiányzik az, ami a profi látványsportokban megvan. Így nem nevezhető szórakoztatóiparnak, nem alkalmas nagy tömegek szórakoztatására. Nem kíséri nagy nyilvánosság és médiafigyelem. Így nincs magas jegy- vagy egyéb jellegű bevétele. A topligákkal ellentétben nem jövedelmező, és a magyar klubokat nem jellemzi az önfejlődő gazdálkodás sem. Ezzel ellentétben a labdarúgás mint iparági piac globálisan óriási ütemben fejlődik, tavaly 10 százalékos növekedést ért el.
Megújulás építkezéssel
„Ahhoz, hogy egy magyar csapat nemzetközi szinten is eredményt tudjon elérni, és feljusson a Bajnokok Ligája főtáblájára, egyszeri alkalommal minimum 3,5–4,5 milliárd forintot kellene egy minőségi játékoskeret kialakítására fordítania, az éves költségvetését pedig 4,5 milliárd forintra kellene felemelnie – mondta Muszbek Mihály. Ez a 2,5 milliárd forint BL-csoportköri bevételt eredményezhet. Az Európa Liga csoportkörébe jutó Videoton egyébként már 1,3 millió eurót kasszírozott idén. „Gyors nemzetközi eredményt hiú ábránd elérni, a lassú, de folyamatos építkezés a megújulás záloga” – hangoztatta a közgazdász. Jelenleg a magyar élvonalbeli kluboknál 300–350 jobb csapat van Európában.Azok a csapatok, akik az elmúlt 10 évben selejtezőkön át BL-csoportkörbe jutottak – például a Maccabi, az Apoel, a BATE, a Rapid – legalább éves 1,1–5,3 milliárd forintnyi büdzsével bírtak. Az ellenfelénél 30 százaléknál kisebb költségvetési és játékosértékű csapat továbbjutási esélye már csak 15 százalék lehet a módosabb rivális ellen.
Azok a csapatok, akik az elmúlt 10 évben selejtezőkön át BL-csoportkörbe jutottak – például a Maccabi, az Apoel, a BATE, a Rapid – legalább éves 1,1–5,3 milliárd forintnyi büdzsével bírtak. Az ellenfelénél 30 százaléknál kisebb költségvetési és játékosértékű csapat továbbjutási esélye már csak 15 százalék lehet a módosabb rivális ellen. Mibe kerül egy pont? Jelentős, hatszoros különbség van az NB I. csapatainál az egy megszerzett pont költsége között. Leghatékonyabb klub a Siófok, a Kaposvár, a Pápa, egy szerzett pontot 7 millió forintból gazdálkodtak ki, és érték el a legutóbbi szezonban a 9., a 10. és a 14. helyet. Legdrágábban a Videoton (35 millió/pont, 2. hely), az FTC (36 millió/pont, 11. hely), a ZTE (29 millió/pont, 16. hely) gyűjtötte a pontokat. Az NB I.-ben megszerzett minden pont átlagban 18 millióba került 2011-ben, 20 százalékkal többe, mint 2010-ben. Csak félszázalékos részesedése van a futballnak a magyar reklámpiacból A legjobb bajnokságokban a klubok bevételeinek 25–40 százalékát az eladott közvetítési jogok adják. Ez az érték itthon 10–17 százalék, összesen 1,5–1,8 milliárd forint évente, míg Angliában ez 1,06 milliárd font (több mint 380 milliárd forint). A magyar piac tehát a közvetítési jog szempontjából 0,5 százaléka az angolnak. A magyar bajnokság korábban tematikus csatornákon került képernyőre, idén a közszolgálati is közvetíti. Ez a mérkőzésenkénti átlagos televíziós nézőszámot Muszbek Mihály szerint a 2011. évi 230 ezerről 400 ezer közelébe fogja emelni. A hazai futball hirdetői között elenyésző a globális multi (például az Audi), csak üzenettel nem bíró ismeretlen helyi, mecénás jellegű hirdetők vannak. A magyar labdarúgó-sportgazdaság a teljes reklámpiac 647 milliárd forintos összértékéből kevesebb mint 0,5 százalékkal részesedik.
A közgazdász szerint itthon a médiát a csapatok ellenségnek tartják, míg külföldön a legfőbb partnernek. A média kiszolgálása munkát és tudást igényelne, de nálunk erre kevés figyelem jut. A fiatalabb korosztály kevésbé érdeklődik jelenleg a labdarúgás iránt, 70 százalékban elutasítóak, így a sportág a jövőben további piacot fog veszíteni. -->
