MSZOSZ: nyugdíjkasszán kívüli korengedmény kell

Javaslat Több változtatással ugyan, de lényegében a korengedményes nyugdíj újbóli bevezetését javasolja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Kiss Béla, a szakszervezet ügyvivője az elképzelések bemutatásákor hangsúlyozta: mivel a javaslatuk szerint a megvalósítandó rendszer nem terheli az államot, ezért nem nyugdíjként, hanem foglalkoztatáspolitikai lehetőségként kellene a korengedmény eszközére tekinteni. Az MSZOSZ elképzelése szerint a juttatások a nyugdíjrendszer helyett a foglalkoztatás rendszerében, a nyugdíjkassza helyett például a foglalkoztatási alap kezelésében lennének.

A korengedményes nyugdíj tavaly decemberben megszüntetett rendszere módot adott arra, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésével ebben az átmeneti formában megállapodjon a dolgozó és a munkaadó. A foglalkoztató a nyugdíjkorhatárig esedékes összeget átutalta a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, amely azt az öregségi nyugdíjkorhatárig fizeti az elbocsátott dolgozónak. A későbbi öregségi nyugdíjat már a társadalombiztosítás fizette. A megoldás sok esetben olcsóbb volt a foglalkoztatónak, mint a végkielégítés.

A rendszert – megváltozott formában – feltámasztaná az MSZOSZ. A különbség az lenne, hogy a javaslat szerint nem csupán három évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt lehetne elérhető lehetőség a megegyezés ezen formája, hanem már öt évvel, és a korengedményes nyugdíj nem zárná ki az átmeneti időszakban a munkavállalást, vagy az öngondoskodás egyéb formáit, így például a munkavállaló önkéntes nyugdíjpénztárának felszabadítását.

Kiss Béla az eseményen kijelentette: az MSZOSZ a korkedvezményes nyugdíj további fenntartását is szeretné elérni, azért is, mert a korkedvezmény továbbviteléről december 31-ig kell dönteniük az illetékeseknek. A szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre nézve az átlagosnál nagyobb terhelést jelentő munkák esetén a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra megvan a fedezet – vélekedett az ügyvivő. Ennek alapja az idén a munkaadók által fizetett 13 százalékos többletjárulék az érintett munkakörökben. Hozzátette: a jogszerzési lehetőség az év végén megszűnik.

Három helyett öt évvel korhatár előtt már nyitva állna a lehetőség, és nem lenne tilos a munkaválla- lás az átmeneti időben.

A visszaélések megelőzéséért a szakszervezet javasolja, hogy ne munkakörök, inkább bizonyos munkafeltételeknél adja meg a rendszer a belépési lehetőséget a korkedvezményes körbe. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának állásfoglalása szerint biztosítani kell, hogy a munkáltatói kockázatértékelést egységes elvek szabályozzák.