Csúcsot döntött a kifizetés

– Szinte pontosan három évünk van arra, hogy az ország teljes mértékben felhasználja a rendelkezésre álló 8200 milliárdos forintos uniós fejlesztési forrást, miután a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a projektek pénzügyi zárására plusz két év van. Eszerint a következő három esztendőben évente átlagban 1600 milliárdot kellene kifizetni a nyertes pályázóknak, miután eddig csupán 3300 milliárd talált gazdára. Képes lesz megbirkózni ezzel a feladattal a hazai pályázati intézményrendszer?
– A legfrissebb kifizetési számok alapján azt kell mondanom, minden reményünk megvan arra, hogy teljesen lehívjuk a 8200 milliárdos keretünket, ugyanis a múlt héten rekordszintű összeget, 70 milliárd forintot utaltunk ki. Korábban az intézményrendszer lassúságát hangoztató bírálók azt mondták, hogy mintegy 35 milliárdos heti átlagos kifizetési ütemre van szükség ahhoz, hogy az utolsó fillérig felhasználjuk a 2007-2013-as forráskeretet.

– Az év vége hagyományosan olyan időszaknak számít, amikor felgyorsul a számlák beérkezési, illetve kifizetési üteme. Ez a múlt heti adat nem egyszeri kiugró tétel? Hosszabb intervallumban is érzékelhető a kifizetési ütem gyorsulása?
– Az elmúlt egy hónap számai is igen kedvezőek, heti átlagban több mint 60 milliárdot utalt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Természetes, hogy ciklikus hatások is szerepet játszanak, ám a kifizetési ütem gyorsulása döntően annak köszönhető, hogy beértek a kormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság által nyár óta bevezetett gyorsító intézkedések. Ilyen az önerő alap felállítása, a 30 százalékos szállítói előleg alkalmazása, illetve a projektfelügyeleti rendszer beindítása. Ha sikerül tartanunk az utóbbi hetek kifizetési ütemét, valóban elérhető, hogy az uniós források 100 százalékát le tudjuk hívni, és egyetlen euró sem ragad Brüsszelben.

– Mostanában egyre többször hallani a kormányzat részéről, hogy a következő, 2014–2020-as uniós költségvetési periódusban a jelenleghez képest több forrást fognak kimondottan gazdaságfejlesztésre elkülöníteni. Az Ön által felsorolt intézkedések, amelyek közvetlen célzottjai nem a vállalkozások, hanem a közcélú kedvezményezettek, mennyiben tudják ezt a célkitűzést szolgálni?
– Úgy gondolom, hogy a két szektort nem lehet különválasztani. Amikor az önerő alap révén elősegítjük, hogy az elakadt önkormányzati, állami projektek végre beinduljanak, annak közvetett hatását a vállalkozók is érzik, hiszen az infrastrukturális beruházások beindításával ők is kivitelezői megrendeléshez jutnak. A szállítói előleg esetében pedig a kedvezményezett állami szereplők kihagyásával közvetlenül a kivitelező cégek kapják a hazai költségvetésből a forrásokat. A következő hétéves ciklus hazai tervezése már javában zajlik, a kormány azt szeretné elérni az Európai Bizottságnál, hogy a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre használhassuk fel. A jelenlegi állás szerint a források 40 százalékát közvetlenül a cégek kapják, míg további 42 százalékhoz közvetetten, mint a közszféra projektjeinek kivitelezői férnek hozzá.

– A közép-magyarországi régió a jelenlegi ciklushoz képest jelentős forrást veszít majd, hiszen az utóbbi években kinőtte a kevésbé fejlett régiók besorolását a fejlettségi szintjének növekedésének köszönhetően. Nem lenne célszerű ismét vitát nyitni arról, hogy Pest megye leváljon Budapestről, hogy a főváros környéki települések ne járjanak pórul a fejlesztési források terén azzal, hogy Budapesttel együtt alkotnak egy régiót.
– A megye leválasztása nem oldaná meg a problémát, egy önálló Pest megyei régió vagy a megye különböző térségeinek a környező régiókhoz történő csatolása mindössze azt jelentené, hogy az eddigiekhez képest többfelé kellene osztani az általuk kapott forráskeretet. Emellett a kérdés azért sem időszerű, mert a régiók besorolását már semmiképpen sem lehet megváltoztatni a következő hétéves időszakra, miután erről már a 2014–2020-as időszak keretéről szóló tárgyalások előtt meg kellett egyezni.

1983-ban született Kolozsváron

2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció–történelem szakokon

2011 májusától 2012 novemberéig: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetője és szóvivője

2012. november 5-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára

1983-ban született Kolozsváron

2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció–történelem szakokon

2011 májusától 2012 novemberéig: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetője és szóvivője

2012. november 5-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára -->