Rendezik a települések adósságát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az idei évi költségvetés módosításával lehetővé vált az 5 ezer fő alatti önkormányzatok adósságának rendezése. A T. Ház lapzártánk utáni döntése várhatóan 1758 település érint, ennek költsége 100 milliárd forint körül lesz. Az 5 ezer fő alatti települések adósságrendezésének differenciálására tett javaslatot a kabinet tegnap a költségvetési bizottság ülésén. Eszerint a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam. Az MSZP szerint a javaslat szubjektív megítélésre ad lehetőséget az állam számára az önkormányzatok megsegítésében.
A kormányoldal szerint szerint minimális számú önkormányzatot érintene a szabály, és ezek többségének képviselő-testülete is független.
A december 12-i állapotok alapján lévő adósságállományt december 28-ig utalják a pénzintézeteknek. Az 5 ezer fő feletti települések (várhatóan 283 önkormányzatot érint) mintegy 515 milliárdos adósságát jövőre konszolidálják.
Elengedik a fővárosi és megyei földhivatalok 2011. december 31-ig esedékes tartozásait. Szintén az idei büdzsét érinti, hogy a szén-dioxid kvóták értékesítéséből befolyt bevételeket a Panel II. program megvalósítására fordítják.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban is több módosításról szavaztak lapzártánk után, így a jövő évi büdzséről december 11-én zárószavazás lehet.
Az idegenrendészeti törvény Rogán Antal Fidesz frakcióvezető általi módosításával megkönnyítenék azon külföldi (főként kínai) befektetők magyarországi letelepedését, akik legalább 250 ezer euró (mintegy 70 millió forint) értékben vásárolnak hosszú lejáratú magyar állampapírt (A T. Ház honlapja alapján lehet, hogy csak a jövő héten szavaznak erről – szerk.) A korábbiakhoz képest a befektetők nem egyből letelepedési engedélyt kapnak, hanem először tartózkodási engedélyt, majd egy fél év múlva kérhetik a letelepedést.
A kölcsönzött munkaerőre is kiterjedne a csődtörvény és a bérgarancia-alap oltalma egy módosítás alapján. Így egy vállalkozás csődje vagy az adószabályok kedvezőtlen változása esetén az ő bérüket is ki kell fizetni vagy meg kell emelni.
Czerván György államtitkár a T. Házban közölte: egyszerűsítik több mezőgazdasági, így az őstermelői igazolvány kiadását. 2013-től nem kellene évente megújítani, hanem elég lesz három évente kiváltani a szükséges igazolásokat, az ügyintézési határidő 15 napról 8-ra fog csökkenni.
Lapzártánkig még nem dőlt el, átírják-e az ősszel elfogadott trafiktörvényt, mivel a kormányoldal még több módosítást szeretne: sorsjegyárusítással és fogadásszervezéssel is kiegészítenék a tervezett dohányboltok tevékenységi körét.
Visszaveszik a nyugdíjazott bírákat
Újra szolgálatba állhatnak azok a bírák a Kúrián, akiknek az idén kellett távozniuk, mert betöltötték a 62. évüket – értesült a Magyar Nemzet. A lap szerint szerint a jogászok munkaügyi pereiben nemrégiben meghozott elsőfokú ítéletek jogerőssé válhatnak, és a Kúria elnöke az OBH vezetőjéhez fog fordulni, hogy az tegyen előterjesztést az államfőnek a bírák ismételt kinevezésére.2012-ben a felső korhatár elérése miatt 2996 bíró közül 236-nak szűnt meg a jogviszonya miután 70-ről 62 évre szállították le akorhatárt.
Az Európai Bizottság a magyar kormánynakm 2013. január 6-ig adott határidőt, hogy a magyar parlament rendezze a bírók nyugdíjazásának ügyét. A bizottság idén indított kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt az idén.
A törvényt a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is megsemmisítette korábban.
2012-ben a felső korhatár elérése miatt 2996 bíró közül 236-nak szűnt meg a jogviszonya miután 70-ről 62 évre szállították le akorhatárt.
Az Európai Bizottság a magyar kormánynakm 2013. január 6-ig adott határidőt, hogy a magyar parlament rendezze a bírók nyugdíjazásának ügyét. A bizottság idén indított kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt az idén.
A törvényt a magyar Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is megsemmisítette korábban. Orbán: A magyarok megvédik zsidó honfitársaikat! Az MSZP kezdeményezésére állásfoglalásban ítélte el az alkotmányügyi bizottság Gyöngyösi Márton múlt heti felszólalását. A jobbikos képviselő felmérné, a zsidó származású embereket az Országgyűlésben és a kormányban, akik „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek.
A testület szerint Gyöngyösi hozzászólása sértette az országgyűlési törvényt. Az ülést vezető jobbikos Balczó Zoltán is megsértette a jogszabályt, mert nem utasította rendre a képviselőt.
A Fidesz javaslata alapján bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök jogköre. Ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatnák az ülésnap hátralévő részéből, vagy akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá. A pénzbírság összege nem haladhatná meg az egyhavi tiszteletdíj harmadát.
„Magyarországhoz méltatlan” – így titulálta Gyöngyösi felszólalását a kormányfő. „Ameddig én ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni: mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat” – hangoztatta Orbán Viktor.
Az MSZP a jövőben semmilyen intézményes kapcsolatot nem tart fenn a Jobbikkal a párt politikai karantéba zárása végett.
A DK kezdeményezte, a többi párt közösen kezdeményezze a Jobbik betiltását a főügyésznél.
Az LMP-s Szabó Tímea megköszönte a részvételet a pártoknak a vasárnapi széljobb ellenes tüntetésen, ami számára a remény napját jelentette.
A jobbikos Vona Gábor sérelmezte, hogy az MSZP, a Fidesz nagykoalíciót alkotva egy rossz, de helyesbített mondatért az egész Jobbikot betiltani akarja.-->
