A tanulmány kimutatta, hogy öt emberből egy (20 százalék) „gyenge”, „alap” pénzügyi ismeretekkel pedig a lakosság kétharmada (66 százalék) rendelkezik. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a pénzügyi ismeretek szintje csökken, hiszen 2010-ben még a válaszadók 21 százalék-a rendelkezett „jó” vagy „kiváló” tudással. A felmérés szerint Magyarország negyedik helyezésével az élmezőnyben szerepel.
Országokra lebontva Görögország érte el a legmagasabb pontszámot a vizsgált 11 állam közül, mivel a megkérdezettek 24 százalékának voltak „jó” vagy „kiváló” pénzügyi ismeretei. A második helyen az Egyesült Királyság áll, ahol a lakosság 22 százalék-a rendelkezik „kiváló” vagy „jó” pénzügyi tudással. Törökországban viszont mindössze a lakosság 7 százalék-a tartozik ezekbe a csoportokba, így a vizsgált országok között az utolsó helyre került.
A 13 kérdésből az európaiak átlagosan 6,2-re válaszoltak helyesen, szemben a 2010-es 6,8-as eredménnyel. A négy terület közül a megkérdezettek a megtakarításokkal kapcsolatba érték el a legalacsonyabb pontszámot: mindössze 41 százalék válaszolt helyesen, összehasonlítva a „Házon belül és körül” területtel kapcsolatban, ahol a megkérdezettek 45 százaléka adott jó választ. A befektetésekkel kapcsolatos kérdések 50 százalék-ára, míg a pénzügyi jövővel kapcsolatos kérdések 52 százalékára kaptak helyes feleletet. Két évvel ezelőtt mind a négy területen jobb eredményt értek el az európai megkérdezettek.
A tanulmányból az is kiderül, hogy amikor pénzügyi döntéseket hozunk, az európai lakosságnak csak kicsit több mint negyede (26 százalék) alapozza döntését kizárólag a saját tudására, 53 százalék valamelyik hozzátartozója segítségét kéri, és mindössze 7 százaléka dönt saját tudása vagy egy tanácsadó ajánlásai alapján.
